Projektfeladat BA

korábbi projekttémák

 

 

A Second Life vagy az iWiW elemzése

1. A téma

A Second Life vagy az iWiW elemzése

2. A téma relevanciája

Milyen szempontokból tekinthető (tekinthető-e) a Second Life vagy az iWiW új típusú kommunikációs színtérnek? Mik ennek a színtérnek a speciális jellemzői? Milyen lehetőségeket nyújt individuális és kollektív ágensek számára, milyen felkészültségekre van az ágenseknek szükségük ahhoz, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek?

3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladatot egyénileg és (2-3 fős) csoportban is teljesíteni lehet.

  • Szakirodalmi tájékozódás, adatgyűjtés
  • A dolgozat koncepciójának, gondolatmenetének kidolgozása
  • A dolgozat elkészítése

4. Előzetes elvárások

A Second Life vagy az iWiW ismerete. Több kurzus (a téma szempontjából releváns) szakirodalma is felhasználható: Szociológia, Társadalomtörténet, Pszichológia, Filozófia, Logika, Szemiotika, Tudományos írásmű, Kommunikáció- és médiatörténet, Közvetlen emberi kommunikáció, Hálózati kommunikáció, Kommunikáció és etika, Kommunikációelméletek, Vizuális kommunikáció, Medializált kommunikáció, Kultúraközi kommunikáció, Kommunikációs zavarok, Társadalmi kommunikáció, Kép, Tárgy, Tér.

A fotográfiai reprezentáció természete

1. A téma

A fotográfiai reprezentáció természete

2. A téma relevanciája

A fotográfia felhasználási területe igen változatos, szinte mindenki készít és használ valamilyen célból fényképeket. Miért is ilyen érdekes számunkra a fotográfia, mi teszi azzá, ami? Miért fényképezzük le, amit lefényképezünk, miért nem rajzoljuk le vagy mondjuk el szavakkal? A fotográfiai reprezentáció természetének vizsgálata ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához is segítséget jelenthet.

3. A hallgató feladatának meghatározása

  • Szakirodalmi tájékozódás
  • A dolgozat koncepciójának, gondolatmenetének kidolgozása, példák kiválasztása
  • A dolgozat elkészítése

4. Előzetes elvárások

Több kurzus (a téma szempontjából releváns) szakirodalma is felhasználható: Pszichológia, Pszicholingvisztika, Filozófia, Logika, Általános nyelvészet, Szemiotika, Tudományos írásmű, Kommunikáció- és médiatörténet, Közvetlen emberi kommunikáció, Humánkommunikáció-etológia, Kommunikációelméletek, Vizuális kommunikáció, Kép, Művészeti kommunikáció.

A kommunikáció fogalmának rekonstrukciója az első éves kommunikáció szakosok nyelvhasználatának tükrében

1. A téma

A kommunikáció fogalmának rekonstrukciója az első éves kommunikáció szakosok nyelvhasználatának tükrésben

2. A téma relevanciája

 A mindennapi nyelvhasználat nagyon pontosan körülhatárolja a kifejezéseink jelentését (olykor pedig nagyon is homályban hagyja). Kommunikáció szakos hallgatóként nem érdektelen tudni azt, hogy ez a mindennapi használat hogyan definiálja a 'kommunikációt'. Ennek ismerete nagyon fontos kiindulópont lehet minden elméleti vizsgálódáshoz.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata a téma pontosítása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a vizsgálat megtervezése, az elemzés elkészítése. A feladat elvégzése során a hallgató a megszerzett szakirodalmi ismeretei és a korábbi tanulmányai fényében elemzi a feltárt eredményeket.

 A feldolgozás lehetséges módjai:

  • levelezések, levelezési listák elemzése
  • élőnyelvi beszélgetések leírása, elemzése
  • összehasonlító elemzés valamilyen hasonló jellegű korábbi szöveg és mai nyelvhasználati szokások között

A projektfeladat során:

  • fontos a folyamatos munka
  • első lépés a kutatási téma pontosítása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben) a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

A nyelv iránti érdeklődés (az Általános nyelvészet, FIlozófia és Logika órákon elért jó teljesítmény)

A magyar dizájn/divat kultúra finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A magyar film finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A magyar könyvkiadás finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A magyar színház finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A magyar tánc finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A magyar zene (koncertek, lemezkiadás, fesztiválszervezés, stb) finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.

 

A meggyőzés háromtényezős kognitív egyensúlyelméleti modelljének kiterjesztési lehetőségei

1. A téma

A meggyőzés ún. háromtényezős kognitív egyensúlyelméleti modelljének kiterjesztési lehetőségei háromnál több tényező esetére, valamint a háromnál több tényezős szituációk redukálhatóságnak kérdései

2. A téma relevanciája

A nem-verbális kommunikáció ún. kognitív egyensúlyelméleti modellje alkalmas keretet kínál bizonyos kommunikációs szituációk verbális úton létrehozott feszültségének magyarázatához, illetve transzparenssé teszi azt a nem-verbális mechanizmust, amelyre a szituációt kifeszítő verbális üzenet apellál. A háromtényezős, illetve háromszereplős modell érdekessége, hogy számos általa magyarázott jelenség nem redukálható kéttényezős vagy kétszereplős jelenségek egyszerű összességére: három személy esetében például már olyan vonzás-taszítás jelenségek és olyan dinamikák állnak elő, amelyek nem következnek és nem magyarázhatók a kétszemélyes vonzás-taszítás jelenségekből. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy neddig terjed a modell határa? Vajon a háromnál több tényezős komplex szituációk visszavezethetők-e a háromtényezős modellre? 

3. A hallgató feladatának meghatározása

Önálló vagy egyesíthető vizsgálati szempontok:

  • matematikai
  • programozási
  • kísérleti-kísérlettervezési
  • módszertani-elemzési

A hallgató feladata, hogy miután a konzulens vezetésével tanulmányozott egy egyensúlyelméleti keretben értelmezhető verbális meggyőzési mozzanatot, maga is keressen és elemezzen további hasonló példákat, valamint tájékozódjon az egyensúlyelméletet tárgyaló irodalomban. Ezt követően a hallgató az általa választott vizsgálati szempontnak vagy szempontoknak megfelelően megtervezi a kutatási folyamat főbb lépéseit, majd a konzulens vezetésével kivitelezi a kutatást.

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, kutatásmódszertan, meggyőzés- és szociálpszihológia, a 3.a) esetben matematikai, a 3.b) esetben programozási-számítástechnikai jártasság vagy érdeklődés

A PANKKK (Program a Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) hatása a hazai zenei életre

 1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

A Petőfi Rádió hatása a hazai zenei piacra

 1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

A zene terjesztésének és népszerűsítésének új csatornái

1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

Adatszerű vizuális elemzés

Vannak olyan jól lehatárolható képi jelekkel kommunikáló rendszerek, amelyek nagyon leegyszerűsített képi világgal rendelkeznek - az egyszerűség, a gyors és könnyű felismerhetőség miatt. Az ilyen vizuális kommunikációs rendszerekben az alkalmazott ikonkészlet egyszerűsége miatt meg lehetne próbálni a képi jelek vizuális tartalmának összetevőkre bontását. Vizuális primitíveknek nevezve az elemi, tovább már nem bontható, legkisebb mértani formákat minden képi jelet értelmezni lehetne ilyen vizuális primitívek aggregátumaként. Ez a lépés ahhoz hasonlatos, mint amikor a természetes szöveget felbontjuk kisebb jelentésegységekre és ezután a szöveget a paradigmatikus relációk alapján strukturáljuk. Ez a szövegfeldolgozási (és -értelmezési) módszer információelméletileg eltér az egyszerű strukturálatlan szövegkezeléstől. Ezt a kettősséget a 'szövegszerű kezelés', illetve 'adatszerű kezelés' minősítések segítségével ragadhatjuk meg. Ebben az értelemben beszélhetünk a képi rendszerek adatszerű elemzési lehetőségeiről. 

A feladat: valamely vizuális kommunikációs rendszer kiválasztása, a rendszerbe tartozó ikonikus képi jelek összegyűjtése, rendszerezése, elemi összetevőkre, vizuális primitívekre bontása, és ezek alapján az ikonok osztályozása, szintaktikai és szemantikai szabályok, relációk keresése az ikonok, illetve a vizuális primitívek között.

Lehetséges elemzési terület:

  • olimpiai piktogrammok (a sportágakat szimbolizáló ikonok)
  • kresztáblák (közlekedési táblák)
  • vallási szimbólumok (ez nehéz, nem biztos, hogy eredményt ad)

 

Az indirekt reciprocitás értékelési szabályai

Minden kultúra értékeli tagjainak viselkedését, így megszabja azt is, hogy hogyan kell az egyének társadalmi cselekvéseit minősíteni. Az egyik legfontosabb kérdés ilyenkor az, hogy miként kell értékelni a a cselekvőknek a cselekvéseikben megnyilvánuló altruizmusát/egoizmusát. A társadalmilag kívánatosnak tartott kooperatív cselekvésminták széleskörű társadalmi elterjedését az indirekt reciporcitás fogalmával írhatjuk le. Az indirekt reciprocitás játékelméleti leírásában a cselekvők kooperációs hozzáállásának értékelését úgy modellezhetjük, hogy az indirekt reciprocitás jelenségét leíró modellbe beemeljük az értékelési szabályok fogalmát. A kultúrák különbségei részben az értékelési szabályok eltéréseivel magyarázhatók. Az értékelési szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a társadalom, a közösség tagjai folyamatosan újraértékelik egymás minősítéseit, tehát folyamatosan zajlik a 'jó' és 'rossz' címkék fölülbírálata. Eközben figyelhetnek a cselekvések "kooperatív tartalmára" és a szereplők korábbi minősítéseire (címkéire).

Feladat: az indirekt reciprocitás formális modelljének megismerése, elsajátítása után valamely irodalmi mű, vallási, politikai, nevelési, oktatási szöveg (tetszőleges történetet elmesélő szöveg) elemzése aszerint, hogy milyen értékelési szabályok bukkanak fel benne

Az érzelmi cselekvések szabályszerűségei

A játékelmélet világképében a racionálisan cselekvő egyén van a központban. Ez az emberkép nem zárja ki, de nem is könnyen engedi meg az érzelmi cselekvéseket. Pedig tudjuk jól, hogy életünkben nem kevésszer érzelmi alapon viselkedünk. Ezt a cselekvéstípust nem nagyon elemezték a játékelmélet világában. Kezdeményezések azért már vannak, de mindazt a tudást, amit a pszichológia felhalmozott az emberi érzelmekről, a játékelmélet mindeddig figyelmen kívül hagyta. Érdemes lenne próbálkozni a két tudásterület közelítésével.

A tényleges projektfeladatot szóbeli konzultáció során lehetne kialakítani.

Cargo-kultusz

1. A téma

Cargo-kultusz

2. A téma relevanciája:

Valahol Új-Guineában amikor először megjelentek az európai emberek, temérdek olyan tárgyat hoztak magukkal, amelyek a helyiek számára ismeretlennek számítottak, elterjedt egy új vallás, amely ezeket az árukat helyezte a hitélmények középpontjába. Nem ismerték eredetüket, és megpróbálták az évezredeken keresztül kialakult és használhatónak bizonyult világképükbe illeszteni az új jelenséget. Így érthető, hogy az árukat szellemek küldték a túlvilágról, az áruk pedig misztikus és szent tárgyakként kezelendők. Vajon hogyan, netán hasonló módon viszonyul a modern ember e tárgyakhoz?

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása:

  •  A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak)
  • A munka várható lépései:
  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható. Különösen Kultúraközi kommunikáció, Kultúra és kultúrák

Creative Commons

1. A téma

A jelenlegi, szigorú és a technológia által biztosított lehetőségekkel nagyrészt inkompatibilis szerzői jogi szabályozáson belül a Creative Commons licencek jelenthetik azt a kiutat, ami úgy biztosítja a szerzők, alkotók jogainak védelmét, hogy elhárulnak a művek terjedése, használata előli jogi akadályok. A CC azonban nem csak egy jogi felhasználói szerződés, hanem elsősorban egy közösség, ahol szerzők, kiadók, felhasználók próbálják megtalálni az internetes kulturális piacok egyensúlyát.

2. A téma relevanciája

A magyarországi CC közösség több száz tagot számlál. Aktív levelezőlistán kommunikálnak egymással sokszor homlokegyenest különböző véleménnyel, értékrenddel, érdekekkel bíró emberek. Ennek ellenére, vagy talán épp ezért a levelezőlista a szerzői jogról szóló viták egyik legfontosabb hazai fórumává nőtte ki magát.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata a közösség életében való részvétel, a levlistán folyó dinamikus interakció megfigyelése, az ott megszülető eredményeinek rögzítése (pl. GYIK formában), illetve az internetes közösség és a real-life közösség közötti átjárás megteremtése személyes találkozási lehetőségek megteremtése.

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában

  • Kommunikációs zavarok,
  • Technológia és kultúra,
  • Mediatizált kommunikáció,
  • Társadalomtudományi kutatásmódszertan

 

Egy hírportál kvantitatív vizsgálata

1. A téma

Elemzésre rendelkezésünkre áll az [origo] hírportál tízévnyi híranyaga, körülbelül 100 millió szónyi szöveg. Az anyagot gépi elemzésnek vetettük alá, és több ezer személynevet azonosítottunk a szövegekben. A téma kvantitatív összefüggések feltárása ebben az adathalmazban.

2. A téma relevanciája

Ez a rendkívül részletes adatbázis számtalan közérdeklődésre számot tartó elemzési lehetőséget rejt magában. Közhelyszerű bölcsességek kvantitatív megerősítése vagy megcáfolása, vagy teljesen új kérdések felvetése is e lehetőségek között van. Néhány találomra kiválasztott vázlatos példa kutatási irányokra:

  • Kifejezések gyakoriságának időbeli változása.
  • Egy politikai- vagy médiaszereplő felemelkedése és hanyatlása számokban kifejezve
  • Divatok, trendek, tendenciák automatikus azonosítása.
  • Annak a személyek közti kapcsolati hálózatnak a vizsgálata, amelyet a cikkekben való együtt-szereplés hoz létre.
  • Hogyan állapíthatjuk meg politikai szereplők politikai hovatartozását automatikus eszközökkel? Lásd: http://www.kitchenbudapest.hu/hu/projects/celebgraph
  • Elkülöníthetünk-e csoportokat a magyar médiában és kultúrában, a foglalkozásból értelemszerűen adódó elkülönüléseken túl?

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és informatikai előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután:

  • az adathalmaz szabályszerűségeit feltárni hivatott informatikai eszközök megismerése
  • hipotézisek felállítása
  • azok ellenőrzése
  • beszámoló írása

4. Előzetes elvárások

A feladat kifejezetten azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik valamilyen programozási gyakorlattal rendelkeznek, esetleg jártasak statisztikai programcsomagok használatában.

Előítéletek és csoportközi viszonyok – kérdőíves kutatás és elemzés

Etikai rendszer fomális leírása

Valamelyik etikai rendszer (egyház, szekta, társaság, párt, mozgalom stb.) által vallott etikai rendszer normáinak formális elemzése

Példaként szolgáló elemzési lehetőségek:

  • Tízparancsolat
  • Hegyi Beszéd
  • más bibliai szöveg
  • Talmud
  • Korán
  • valamely taoista szöveg

 

Gyávanyúl-stratégia politikai akciókban

1. A téma

„Gyáva nyúl” stratégiát alkalmazó politikai akciók összehasonlító elemzése

2. A téma relevanciája

A politikai kommunikációban – tudatosan, vagy öntudatlanul –előszeretettel alkalmazzák a veszekedés típusú viták egyik jellemző stratégiáját, az ún. „gyáva nyúl” játékot. A játék rendszerint a kezdeményező számára kecsegtet sikerrel, ugyanakkor a kezdeményezés tapasztalatok szerint meglehetősen kétélű fegyvernek mutatkozik: a győzelme és veresége egyaránt komoly publicitást kap. Érdemesnek mutatkozik sikeres és a sikertelen játék-kezdeményezések összehasonlító vizsgálatát elvégezni, amely révén feltárható, hogy milyen tényezőkön múlik a politikai akció remélt győzelme.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata, hogy felkutasson és azonosítson sikeres, valamint sikertelen „gyáva nyúl” stratégiájú politikai akciókat, majd a konzulens segítségével önállóan tájékozódjon a „gyáva nyúl” játékkal kapcsolatos játékelméleti valamint a veszekedés típusú vitaszituációkkal kapcsolatos érveléselméleti irodalomban. A két terület fogalmi apparátusa által szolgáltatott elemzési eszköztár révén a konzulens vezetésével a hallgató kivitelezi az összehasonlító elemzést, majd stratégiai javaslatokat fogalmaz meg kezdeményezők és kihívottak számára. 

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, analógiás érvelések, játékelméleti megközelítések

Hazai zene az európai piacon, európai zene magyarországon

1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

Hogyan legyünk Einsteinek?

1. A téma

Hogyan legyünk einsteinek?

2. A téma relevanciája:

Napjaink közéletének egyik fontos hívószava a kreativitás, talán túlságosan is sokszor szerepel hivatkozásként, és bár éppen emiatt magától értetődőnek tűnik a kifejezés tartalma, érdemes lenne felmérni: valóban tudjuk miről van szó? A téma számos módon megközelíthető: elkezdve a kifejezésnek a hétköznapokban és különböző szakterületeken való használatának elemzésétől az elméletek születésének körülményeinek vizsgálatáig. Vajon ahhoz, hogy a kérdéssel foglalkozni lehessen kreatívnak kell lenni, vagy a nyelv használata eleve konstitúciót hordoz, egy nem természetes új világot hoz létre? Vagy csupán egy közösség megítélése, hogy mi számít kreativitásnak és mi nem?  Hogyan értelmezhető kommunikációként egy találmány vagy a találmányokról való gondolkodás?

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása:

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak). Elsősorban, de nem kizárólagosan, másodéveseknek ajánlom, akik szemiotikát, kommunikációelméletet tanulták, így érintőlegesen találkoztak akár tudományszociológia, ismeretelmélet kérdéseivel is.

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

Hol a határ? Köz- és magánterületek határainak jelzései

 

  1. A téma
 
Köz- és magánterületek határainak jelzései.
 
  1. A téma relevanciája
 
Általában minden tér, hely előhív viselkedési szabályokat, amelyeket – többnyire – a terület tulajdonosa definiál. Mégis általános tapasztalat, hogy sem a közterek rendjét, sem a magántulajdonok határait nem tartják tiszteletben. A témát választók feladata a határokat jelző, a tulajdonosi jelenlétet hirdető környezeti elemek kommunikációs funkciójának elemzése.
 
  1. A hallgató feladatának meghatározása
 
  • Egyeztetés a témavezetővel, a téma fókuszának meghatározása
  • Egy leíró vagy összehasonlító tanulmány elkészítése: a dolgozatot egy vagy két fő írhatja. Páros munka esetén a társszerzők feladatát is definiáljuk
  • Szakirodalom kutatás (a témavezető által meghatározott irodalmak és saját gyűjtés)
  • Esetleges empirikus vizsgálat (nem kötelező), adatok feldolgozása
 

 

Honlapok frissességvizsgálata

Megvizsgálni, hogy az egyetemi intézmények, szervezetek, tanszékek, oktatók honlapjai milyen friss adatokat tartalmaznak, mikori a legutolsó bejegyzés dátuma, a legutolsó adat, és ezek alapján egyfelől valamilyen frissességi mértéket kialakítani, másfelől egyfajta tipizálási kísérletet tenni a honlapokra frissességi szempontból.

Hétköznapi/irodalmi példatár építése elemi játékokra

A játékelmélet úgy építi fel a társadalmi cselekvéseket leíró modelljét, hogy az egyszerűbb játékhelyzetektől halad az egyre bonyolultabbak felé. A legegyszerűbb játékokat (az alapjátékokat) úgy minősíthetjük, hogy azok kétszereplős, kétalternatívás, egyszer játszott, szimmetrikus, nem-kooperatív játékok. Ezekből 12 darab van. Ha feladjuk a szimmetricitás feltételét, akkor még mindig egyszerű játékokhoz jutunk, de ezekből már 78 különböző típust találhatunk, ami ezt is jelenti egyben, hogy az aszimmetrikus elemi játékokból 66 darab van. Az aszimmetrikus játékokat úgy írhatjuk le, hogy azt feltételezzük, hogy a két játékos kétfajta alapjátékot játszik. Az elemi játékokat a kimenet- és preferenciamátrixok segítségével jellemezhetjük.

Feladat: olyan valóságos vagy irodalmi példák keresése, leírása, elemzése, amelyekre ráhúzhatjuk az elemi játékok valamelyikét.

Lehetséges játékok:

  • a 12 szimmetrikus alapjáték valamelyike
  • a 66 aszimmetrikus elemi játék valamelyike

 

Játék- és cselekvéselméleti elemzések

A cselekvéselmélet és a játékelmélet "keresztezésével" adódó elemzései lehetőségek.

Kisebbség és szegénység a tömegkommunikációban

1.  A téma

Kisebbség és szegénység a tömegkommunikációban

(Csak angolul olvasók jelentkezhetnek!)

2.  A téma relevanciája

Sok mai fejlett társadalomban a legszegényebbek között jelentős egyes (társadalmanként változó) etnikai kisebbségek aránya. Ezekben az országokban a kisebbségek és a szegények megítélése vészesen összegabalyodik, ami nehezíti minden szegény felemelkedését és minden kisebbségi beilleszkedését. A tömegkommunikációnak kiemelt szerepe van ebben a folyamatban. A projekt során a jelenség hátterének megértését segítő nemzetközi szakirodalom feldolgozása mellett a hallgatók a hazai cigányság és a szegénység megjelenését vizsgálják ebből a szemszögből.

3.  A hallgató feladatának meghatározása

A hallgatók első feladata a hazai és az angol nyelvű szakirodalom feldolgozása. Ezután a jelenségkör egy, az irodalomban említett aspektusát kiválasztva a szegények és cigányok megjelenését vizsgálják a hazai tömegkommunikációban. A feldolgozás során az olvasott szakirodalomban alkalmazott módszerek segítségével ajánlott tartalomelemzést végezni a kiválaszott hazai sajtóorgánum(ok)ban.

Ki az idegen?

1. A téma

Ki az idegen?

2. A téma relevanciája

A téma azért érdekes elsősorban, mert számos módon megközelíthető, konkretizálható, amelyet a témát felvállalónak kell kitalálnia. Mindegyikben az a közös, hogy egy olyan szituációt kell értelmezni, ahol egy adott csoport által magától értetődőnek tekintett szerephalmazhoz, gondolkodási normához képest kevésbé elfogadott minták jelennek meg. A kérdés az, hogy az ember alapvetően abból indul ki, ami ismert, érthető és bizonyos, ám olyan helyzetek állhatnak elő, amiben ezek látványosan nem működnek, és megtapasztalja az ismeretlent, nem értettet és bizonytalant. És persze az is érdekes kérdés, hogy mit gondol, tapasztal az idegen? Vagy akit idegennek gondolunk...?

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak)

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

Ki van a gépben?

1. A téma

Ki van a gépben?

2. A téma relevanciája

Ki ne találkozott volna már olyan filmmel, amiben a gép saját éltre kel, és felmondja a szerződést urával, az emberrel? Az emberi érzéseket tápláló gép egyelőre még a tudományos-fantasztikumé, ám a tudomány annál behatóbban foglalkozik a mesterséges intelligenciák kérdésével. Megközelítheti-e a gép az ember intelligenciáját, esetleg túlszárnyalhatja? A kutatók egy része szerint igen, semmi akadálya, csak az a kérdés, hogy mi az intelligencia? Az egyik válasz erre: kommunikációs képesség. A kérdésnek, hogy a gép is szert tehet olyan jellemzőkre, amelyeket az embernek tulajdoníthatunk, hogy a gép hasonlatos lehet az emberhez, van egy másik oldala is: lehet, hogy az ember hasonlatos a géphez, amelyet az evolúció hozott létre?

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak)

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

5. Megjegyzés

Bátori Zs.: csak egyéni formában lehet a projektmunkát végezni, és a téma kidolgozásához szükség van angol nyelvű szakirodalom olvasására is.

Kitalált világok? Intézményes valóság

1. A téma

Kitalált világok? Az intézményes valóság

2. A téma relevanciája

Az ember a környezetével való érintkezése során jeleket, szimbólumokat használ. Ezeknek az az egyik legfőbb ismérvük, hogy valami helyett állnak: csak utalnak azokra a dolgokra, amelyek nincsenek a jelhasználó közvetlen környezetében. A jelhasználó ezért egy mesterséges burokban él, nem a világgal érintkezik, hanem csak jelekkel. Vannak olyan elvont jelek is, amelyek már nem is a világ egyes eseményeire utalnak, hanem más jelekre. Így épül fel az intézményes világ. Kitalált, mesterséges világ ez? Jelekben való gondolkodás nélkül megérthető egyáltalán a világ? Vagy akár az én? Akár az álmaink, akár a genetikai kódunk?

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak). Elsősorban, de nem kizárólagosan, a szemiotikában vitézkedőknek ajánlom. Az esetleges konkrét téma megválasztásában teljes a szabadsága e témát vállalónak.

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

Kommunikáció és médiatudomány a képzések tükrében

1. A téma

Kommunikáció és médiatudománya képzések tükrében

2. A téma relevanciája

Talán nem helytelen azt mondani, hogy vannak olyan képzések, amelyek a tartalma, milyensége, illetve az ezekkel kapcsolatos elvárás senkiben sem hagynak többnyire kérdőjeleket (az orvostanhallgató tanulja azt, amivel képes meggyógyítani a beteget, a mérnök tanulja azt, ami megbízható építményeket, járműveket építhet, tervezhet), és vannak olyanok is, amelyeknél egyáltalában nem vagyunk ilyen biztosak. Talán nem helytelen azt mondani, hogy a kommunikáció is ilyen. Ezért nem érdektelen megnézni azt, hogy a magyarországi és külföldi tanmenetek, képzési struktúrák alapján milyen következtetésekre lehet jutni, hogy mik is az elvárások: ki hogyan fogja, hogy mi a kommunikáció.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata a téma pontosítása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a vizsgálat megtervezése, az elemzés elkészítése. A feladat elvégzése során a hallgató a megszerzett szakirodalmi ismeretei és a korábbi tanulmányai fényében elemzi a feltárt eredményeket.

 A feldolgozás lehetséges módjai:

  • külföldi és/vagy hazai tantervek elemzése
  • kkk elemzése (esetleges külföldi példákkal összehasonlítva)

A projektfeladat során:

  • fontos a folyamatos munka
  • első lépés a kutatási téma pontosítása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben) a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

Jó elemző készség (az Általános nyelvészet, Filozófia és Logika órákon elért jó teljesítmény).

Kommunikációs stratégia tervezése

Kommunikációs stratégia tervezése

Téma

Űrkutató diákcsoport kommunikációs stratégiájának megtervezése

Téma leírása

Ennek a projektfeladatnak a célja, hogy a témára jelentkező hallgató szisztematikusan elemezze, segítse egy nemzetközi együttműködésben részt vállaló kutató diákcsoport kommunikációs stratégiáját; illetve, hogy vegyen részt ennek a stratégiának a pontosításában, további működésének megtervezésében. A kutatócsoport a BME-n működik, nemzetközi projektben, valódi feladatokkal, űrkutatási munkát végez.

Hallgatók feladata

A projektfeladatban való részvétel több részfeladat elvégzését feltételezi:

-       a kutatócsoport futó projektjeinek megismerése

-       hasonló nemzetközi projektek kommunikációjának elemzése, értelmezése

-       trendeknek és a kívánalmaknak megfelelően a csoport kommunikációs stratégiájának megtervezése.

 

A munka Projektfeladat 2. tárgy keretében vehető fel, csoportos együttműködést feltételez.

A kommunikációs segítséget a kutatócsoport számára a következő formában kell/lehet nyújtani:

-       cikk írás

-       interjú készítés

-       web (lap, struktúra, dizájn)

-       kommunikációs tréning

-       vizuális kommunikáció kidolgozása.

 

Előzetes követelmények

 A Logika, Bevezetés az Informatikába, Tudományos írásmű című tárgyak sikeres teljesítése.

 Megjegyzés

Ez a projekttéma valós munkában való részvétel lehetőségét kínál, amely segít kideríteni, mit is várnak el egy kommunikáció szakon végzett szakembertől. A féléves munka során tényleges munkát értünk, melyről a félév végén, egy tudományos beszámoló kell, hogy készüljön. A dolgozat releváns szakmai szöveg kell legyen, amely tartalmazza a félév során a hallgató által készített kreatív munka (cikk vagy nagyobb munka) tudományos igényű elemzését. Elsősorban olyanok jelentkezését várjuk, akik tudnak csapatban dolgozni, ki akarják magukat próbálni „éles helyzetben”, és nem riadnak meg a feladat komolyságától. Az előzetes követelményekben felsorolt tárgyak sikeres teljesítése minimális elvárás jelentkezőkkel szemben.

2-3 fős csapatok jelentkezését várjuk, de a csapatmunka mellett – a Projektfeladat c. tárgy követelményeivel összhangban – egyéni teljesítményt is fel kell mutatni.

 

 

 

Hamp Gábor

 

Kresz-szabályok leírása, kresz-ontológia felépítése

Az elemzés fókuszát a kresz valemelyik részére leszűkítve meg kell vizsgálni, hogy milyen alapfogalmakat használnak, milyen típusú normákat fogalmaznak meg, milyen feltételeket szabnak, milyen alkalmazási helyzeteket írnak le, milyen típusú szereplőket különítenek el stb.

Kresz-táblák elemzése

A kresz-táblák valamilyen – szöveges – kresz-szabályt mutatnak, jeleznek képi formában. Érdekes lehet megvizsgálni, hogy a táblák mekkora hányadát fedik le a szöveges szabályoknak, milyen feltételek, alkalmazási helyzetek mentén "működőképesek".

Kronológiaépítés

Valamilyen jól behatárolható eseményhalmaz adatainak össszegyűjtése, kronológiai rendszerbe szervezése, az leírásához szükséges kulcsszavak összegyűjtése, rendszerbe szervezése

Példaként szolgáló eseménytípusok:

  • médiatörténeti idővonal
  • politikatörténeti kronológia
  • filmtörténeti kronológia

 

Kérdéstípusok

1. A téma

Kérdéstípusok – hogyan lehet a kérdéseket osztályozni szintaktikai, szemantikai, pragmatikai, szociolingvisztikai szempontokból

2. A téma relevanciája

Minden olyan közegben, ahol az információ felértékelődik, ott az információhoz való hatékony hozzáférés kulcsfontosságú lehet – legyen az mediális környezet vagy személyközi kommunikáció. (Lásd pl.: http://www.techcrunch.com/2007/11/08/true-knowledge-launches-natural-language-search-engine/; vagy http://criminal-law.freeadvice.com/criminal-law/362/; vagy http://www.math.cornell.edu/~GoodQuestions/Plenarytalkpaper.pdf.)

3. A hallgató feladatának meghatározása:

  • a téma szűkítése (vizsgálati módszerek, kérdéstípusok, elemzési szempontok stb. alapján)
  • ismert kérdés-osztályozások áttekintése; vagy egy vagy  Q&A-rendszer megismerése, tesztelése
  • az elemzési módszerek kidolgozása

4. Előzetes elvárások

A nyelvi problémák iránti érdeklődés; tárgyak: Általános nyelvészet, Pszichológia, Közvetlen emberi kommunikáció, Logika.

Kódok

1. A téma

Da Vinci kód, genetikai kód, kacsintás, pénz és a többiek...

2. A téma relevanciája

Gyakran találkozunk, akár a hétköznapokban is, a kód kifejezéssel, és érteni véljük akkor is, ha valami titokzatosat értünk alatta. Azt gondoljuk, hogy a kód rejtjelezésre való, de azt is látjuk, hogy a természetben található – nyilvánvalóan nem emberi eredetű – dolgokhoz is néha úgy közelítünk mint kódhoz. Ismét más esetekben bizonyos megegyezéseket takarnak, amelyek partnerek vagy a gazdaságban résztvevők viselkedéseit befolyásolják, még akkor is ha a kód kifejezést természetes módon nem is használjuk (bár tudjuk azt mondani, hogy a kacsintás rejtjeles üzenet, vagy a tekintet nyelvén van megfogalmazva az üzenet; a pénz nyelvére fordítjuk le az társadalmi viselkedéseket). Ha ezekkel az esetekkel külön találkozunk, érteni véljük mit takar a kifejezés, zavarba akkor jövünk, ha sejteni véljük, hogy ezek az igen különböző esetek hasonlóak valamiben, hasonló a „képletük”. A témát vállalóknak elsősorban összehasonlító elemzésre vállalkoznak: akár pl. a gazdasági és jogi, akár a tudományos és asztrológiai vagy, ha úgy tetszik, akár a da Vinci és genetikai kód összehasonlítására, ha ez konklúzióval kecsegtet. Természetesen tudományos kódban.

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

3. A hallgató feladatának meghatározása:

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak)

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

Legális kulturális piacok

1. A téma

A hazai kulturális piacról nincsen átfogó kép, mióta a KSH –ban visszaszorult a kulturális termelés és fogyasztás rendszeres, szisztematikus mérése. Ehelyett különböző szakmai szövetségek publikálnak több-kevesebb rendszerességgel különböző mélységű adatokat. Ennek köszönhetően a hazai kulturális piacokról szóló tudásunk esetleges és töredezett. A feladat a létező információs források számba vétele, a közölt adatok összegyűjtése, rendszerezése, adott esetben nagyobb mélységű információk kérése.

2. A téma relevanciája

A hazai kulturális rendszer jelentős átalakulások kellős közepében van. A kereskedelmi csatornák térhódítása, az ellátórendszer (pl. mozihálózat) ritkulása, az internet hétköznapivá válása mind alapvetően meghatározzák azt, hogy kik, mikor, hol mihez férnek hozzá, és a számukra elérhető kínálatból mit, milyen szempontok szerint választanak. A nézettségi toplisták, könyveladási sikerlisták, a zeneszámok sikeressége nem egymástól független jeleni a hazai piaci átalakulásoknak, viszont tudomásunk szerint ma nem foglalkozik senki ezeknek az adatoknak az egymás mellé rendelésével.

3. A hallgató feladatának meghatározása

Létező információforrások felkutatása, létező információk rendszeres, szisztematikus gyűjtése, új információforrások felkutatása, adatszolgáltatásra bírása.

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában

  • Technológia és kultúra,
  • Medializált kommunikáció,
  • Társadalomtudományi Kutatásmódszertan

 

Luxus, amit megérdemelsz. A tömegkommunikáció hatása a szükségletek inflációjára.

1.  A téma

Luxus, amit megérdemelsz. A tömegkommunikáció hatása a szükségletek inflációjára.

(Csak angolul olvasók jelentkezhetnek!)

2.  A téma relevanciája

Az emberek többsége által feltétlenül szükségesnek tartott javak köre és minősége gyorsan változik a modern fogyasztói társadalmakban. Az emberi természet és a modern tömegkommunikáció működésének néhány sajátossága együtt vezet a fogyasztók étvágyának folyamatos növekedéséhez – az egyének boldogságának és elégedettségének növekedése nélkül. A projekt során a jelenség hátterének megértését segítő nemzetközi szakirodalom feldolgozása mellett a hallgatók hazai példákról készíthetnek esettnaulmányokat.

3.  A hallgató feladatának meghatározása

A hallgatók első feladata az angol nyelvű szakirodalom feldolgozása. Ezután a jelenségkör egy, az irodalomban említett aspektusát kiválasztva egy hazai példáról kell írni. A feldolgozás módszere a kiválasztott témától függ (pl. promóciós anyagok, reklámok vagy egyéb tömegkommunikációs tartalmak elemzése, vásárlási statisztikák elemzése, piackutatási elemzések értelmezése stb.).

Magyar illegális online fájlcserélő közösségek

1. A téma

Magyar illegális online fájlcserélő közösségek

2. A téma relevanciája

A szerzői joggal védett tartalmak internetes csereberéje törvénybe ütköző tevékenység, ezt mára az is tudja, aki a törvénysértést adott esetben vitatja. Nem véletlen tehát, hogy a p2p közösségek, ha tehetik, elrejtőznek a nyilvánosság elől. Az önvédelmet szolgáló rejtőzködésnek köszönhetően sajnos felmérhetetlenné válik az, hogy valójában kik, milyen gyakorisággal, milyen jellegű piaci kudarcra reagálva használják ezeket a hálózatokat.

A feladat ezeknek a közösségeknek a felkutatása, megismerése, a közösségben való részvétel, a közösség belső életének, dinamikáinak, problémáinak, kérdéseinek, konfliktusainak nyomon követése.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladat során 5, max 10 hallgató fél éves munkával feltérképezi a magyar felhasználókat tömörítő digitális underground p2p közösségeket, és igyekszik minél több információt megtudni arról, hogy mi is az adott közösség fókusza. 

A hallgatók feladata, hogy oly módon végezzék el ezt a projektet, hogy a feltérképezett közösségek bizalmát ne veszítsék el.

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában

  • Kommunikációs zavarok,
  • Kultúraközi Kommunikáció,
  • Technológia és kultúra,
  • Medializált kommunikáció,
  • Társadalomtudományi kutatásmódszertan

 

Magyar kereskedelmi alapú zenei rádiók és televíziók hatása a hazai zenei piacra

1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

Magyar zeneblogok

1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

Metaforikus nyelvhasználat a médiában

1. Téma

Metaforikus nyelvhasználat a médiában

2. Téma-relevancia

A mindennapi beszédben és a sajtóban is gyakran találunk olyan kifejezéseket, amik egészen mást jelentenek az adott helyzetben, mint amit a szótári meghatározásuk alapján várnánk. Egy hétköznapi példa: „Pisti felugrott Katihoz”, amit valószínűleg nem úgy kell értelmeznünk, hogy Pisti mindkét lába elhagyta a talajt, amint Katihoz közeledett.

Vajon honnan származnak a metaforikus kifejezések? Mi segít abban, hogy helyesen értelmezzük őket? Milyen kommunikációs célokat érünk el a metaforikus nyelv használatával?

3. Feladatok

Metaforikus kifejezések gyűjtése a médiában, ezek rendszerezése, összehasonlítása csak szószerinti jelentéseket tartalmazó szövegekkel (ha van ilyen). Különböző stílusú sajtóközlemények összehasonlítása, stb.

4. Előzetes elvárások

A feladathoz különösebb szaktudást nem igényel, de feltétlenül kell jó érzék szövegek aprólékos értelmezéséhez.

Témafelelős

Babarczy Anna - babarczy.anna[at]gmail.com

Múlt-konstrukciók

A téma leírása

A közkeletű vélekedéssel szemben a múlt nem lezárt tények gyűjteménye, hanem folyamatosan keletkezik, sőt folyamatosan konstruáljuk. Hogyan működik, hogyan változik az egyéni és a közösségi emlékezet az egyén és a közösség identitását érintő problémák feldolgozása kapcsán? Az elemzés tárgyául választhatók ismert események, fontos történelmi fordulópontok, mint a holokauszt, 1956 vagy a rendszerváltás, de egy-egy időszak mindennapi életének meghatározó jelenségei, kulturális és életmódmintái is.

A hallgató feladatának meghatározása

A munka a téma közös meghatározásával, a szükséges háttérismeret és a lehetséges források körvonalazásával indul. Elsősorban hazai jelenségek, problémák feldolgozására gondolok, de választható külföldi példa is (ebben az esetben nyelvtudás szükséges). A feldolgozás alapulhat írásos (nyomtatott, internetes) forrásokon, de interjúk vagy fotók, filmfelvételek is fontos részét képezhetik.

1956-tal kapcsolatban például a téma éppúgy lehet a megemlékezések, pl. államfői beszédek, mint a szóbeli visszaemlékezések, naplók vagy emlékművek, emlékhelyek vizsgálata.

Szükséges előzetes ismeretek

Hasznosak a társadalomtudományi alapozó kurzusok (szociológia, pszichológia, társadalomtörténet) során szerzett ismeretek, de a téma ezek nélkül is választható

Témafelelős

Kerékgyártó Béla - kerekgyartob[at]filozofia.bme.hu

Normarendszerek formális elemzése

A deontikus logika alkalmas a normák formális leírására és – részben – elemzésére. A normákat összetevőkre bonthatjuk, és a normák különbségei az összetevőkben található eltéréseken múlnak. A deontikus logikában a normák hat összetevőjét különítik el (típus, autoritás, címzett, tartalom, alkalom, feltétel), amihez még hozzá kell tennünk a normasértéshez rendelt szankció fogalmát is. Társadalmi szempontból ez utóbbi a normatív jelenség legfontosabb összetevője. A szankcionálás jelensége segíthet bennünket a normák osztályozásában is. A normákat ugyanis tipizálhatjuk aszerint is, hogy hanyadrendűek. A normák többsége elsőrendű, mert valamilyen "normál" cselekvésre vonatkozik, de vannak olyan normák is , amelyek a "normál" cselekvésre vonatkozó normákkal kapcsolatos további cselekvésekre vonatkoznak. A normák kibocsátácával, visszavonásával vagy a normasértés szankcionálásával kapcsolatos cselekvésekre irányuló normákat magasabbrendűeknek nevezzük.

Van tehát elemzési apparátus normatív rendszerek elemzésére, ennek ellenére nem nagyon tudunk effajta vizsgálatokról. Jól lehatárolható szabályozási területen meg lehetne kezdeni az il«n vizsgálatokat.

Oknyomozó újságírás jogi keretei

1. A téma

A bizonyító (oknyomozó-tényfeltáró) újságírást szabályozó jogi keretek

2. A téma relevanciája:

Az újságíró mozgásterét (például a publicisztikai műfajokhoz) a szabad véleményformálás és –nyilvánítás joga teremti meg, amelynek azonban a jogi értelemben vett tényállítás kötelezettsége korlátokat szab. Míg a vélemény jellegű kijelentésekkel kapcsolatban nem illeti az újságírót a bizonyítás terhe, addig a tényállításokkal összefüggésben már igen. Ez, például, megszabja, hogy mi alapján perelhető az újságíró, és mi alapján nem.

Ebből adódóan az újságírás területén tevékenykedőknek tanulmányozásra érdemesek az alábbi kérdések:

  • Milyen jogi feltételrendszer szabályozza az oknyomozó-tényfeltáró újságírást (médiatörvény, Polgári Törvénykönyv, stb.)?
  • Hogyan különíthetők el a jogi kritériumok segítségével a vélemény-kijelentések a tényállításoktól, tágabban pedig a bizonyítást kívánó állításoktól?
  • Hogyan fordítható le és fogalmazható meg ez a kritériumrendszer az érveléselmélet fogalmi-elemzési eszköztárával? 

3. A hallgató feladatának meghatározása:

A hallgató feladata, hogy összegyűjtse és dokumentálja az újságírás, tágabban pedig a tömegtájékoztatás kereteit kijelölő jogszabályokat, valamint a vélemény-kijelentések és a tényállítások kritériumait megfogalmazó törvénycikkelyeket.

Ezt követően a konzulens vezetésével a hallgató átülteti az érveléselméleti apparátussal vizsgálható fogalmi keretbe. A feladat végcélja kézzelfogható, az újságírói gyakorlatban is használható módszertani tanulságok megfogalmazása.

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, jogi érdeklődés

Online kapcsolati hálózatok életciklusa

1. A téma

Vizsgálatunk tárgya az iwiw.hu, és más SNS-ek (social network service, online kapcsolati hálózat), és ezek felhasználási szokásai. Közhely, hogy egy SNS-felhasználó aktivitásának mértéke általában az első bejelentkezés óta eltelt idővel csökken. Ez a jelenség természetesen élénken foglalkoztatja az SNS-ek tulajdonosait, akik akár többszáz millió dollárt fizettek egy olyan rendszer birtoklásáért, aminek népszerűsége talán nem is időtálló. Mentsük meg a befektetésüket: vizsgáljuk meg, hogy milyen eszközök, funkciók segíthetnek leginkább abban, hogy a felhasználók ne szivárogjanak el újabb és újabb rendszerek felé.

Az SNS rendszerek fejlesztői természetesen a mi segítségünk nélkül is felismerték, hogy pusztán az "ismerősökre klikkelgetés" valamiféle tartalomszolgáltatás nélkül nem tudja korlátlan ideig a szájton tartani a felhasználókat. Ezért a modern rendszerekben a kapcsolati háló és tartalompublikáló funkciók más-más arányban, de egyszerre vannak jelen. Egy másik fontos, újabb fejlemény a facebook.com nevéhez köthető külső fejlesztésű alkalmazások (app) megjelenése. És természetesen mindig is jelen voltak a különböző SNS-en belüli kommunikációs csatornák (üzenetek, fórumok). Az itt felsoroltaknak, és további hasonló funkcióknak az összevetése a projekt célja.

2. A hallgató feladatának meghatározása:

A hallgató első feladata az (elsősorban angol nyelvű, és nem peer-reviewed) irodalom megismerése a témában. Feladata továbbá, hogy interjúk, felmérések, és személyes megfigyelések útján minél több SNS rendszer használati szokásairól minél több adatot összegyűjtsön, különös tekintettel a felhasználói aktivitás mértékére. Fontos szempont, hogy minden egyes vizsgált rendszer kezdő és "érett" felhasználóitól egyaránt gyűjtsön információt. Keresztmetszetet kell kapnia hagyományos, médiafogyasztás-orientált, és app-orientált rendszerekről is. A projektfeladat végeredménye egy dolgozat, amely áttekinti a különböző megközelítéseket, és azok előnyeit és hátrányait a felhasználók "megtartásának" szempontjából.

3. Elõzetes elvárások

A téma angol nyelvű szakirodalma jó angol nyelvtudást tesz szükségessé. Értelemszerű előny, ha a hallgató már gyakorlott felhasználója egynél több SNS rendszernek.v

Pihentető környezetek

1. A téma

A természeti és az épített környezet kikapcsolódást segítő sajátosságainak vizsgálata

2. A téma relevanciája

A környezetpszichológiai kutatások - és a hétköznapi tapasztalat - szerint a természeti környezet óriási pihentető (restoratív) kapacitással rendelkezik. Ennek a pszichológiai és kommunikációs aspektusai alaposan feltártak, a mechanizmust – alternatív magyarázatok mentén – jól értjük. Saját kutatásainkban azonban arra is vannak adatok, hogy a pihentető jelleg nem kizárólag a természeti tájak sajátja, bizonyos épített helyszínek (pláza, színház épületek, stb.) is rendelkezhetnek ilyen tulajdonságokkal. A témában kutakodva meg lehet vizsgálni természeti és/vagy épített helyek pszichológiai feltöltő kapacitását.

3. A hallgató feladatának meghatározása

  • A feladatot végzők száma: a dolgozatot egy vagy két fő írhatja. Páros munka esetén a társszerzők feladatát is definiáljuk (összehasonlító vagy egymásra épülő elemzést végeznek, stb.)
  • A munka várható lépései:
    • Ismerkedés a témával
    • A konkrét vizsgálati téma pontosítása, egyértelmű megfogalmazása, a vizsgálati kérdések megfogalmazása
    • További célzott szakirodalom feldolgozás (részben önálló keresés)
  • Empirikus vizsgálat (nem kötelező), illetve a szakirodalomban olvasottak összerendezése
  • A munka tartalmi és formai véglegesítése, kiegészítése továbbviteli lehetőségekkel, kitekintéssel

4. Előzetes elvárások

Angol nyelvű szakszövegolvasás (elsősorban környezetpszichológiai szakirodalom).

Személyes napi információfogyasztás mérése

  • gondos előkészület, tervezés után felmérni, jellemezni egy ember napi információfogyasztását 
  • minták a szakirodalomban:
  • how-much-info projekt, Berkeley egyetem
  • Dienes István, KSH Információstatisztikai Főosztály anyagai

 

Tartalomelemzés

Valamilyen műfajilag egységes nyelvhasználati területen a (írás)szöveges megnyilatkozások elemzése, tipizálása tartalomelemzési eszközök segítségével. Az elemzéshez előzetesen rögzíteni kell az elemzési szempontokat is, ami már önmagában is a projektfeladat részét képezi.

Példaként szolgáló területek:

  • fórumhozzászólások szűrése (szétválogatása) aszerint, hogy csak érzelmi megnyilvánulást tartalmaz vagy van tartalmi mondanivalója
  • politikai beszédek elemzése különböző szempontok szerint

 

Telefonálási szokások önelemzése

Saját mobiltelefon-használat hosszabb időszakon keresztüli forgalmának statisztikai elemzése.

Tudomány és áltudomány vitája a magyar médiában

1. A téma

Tudomány és áltudomány vitája a magyar médiában

2. A téma relevanciája

Amíg az áltudományok kérdése és az ellenük vívott harc viszonylag gyakran előtérbe kerül a magyar médiában (tévécsatornákon és tudományos ismeretterjesztő folyóiratokban egyaránt), a vitára inkább jellemező az ellenfél démonizálása és a sommás indulat, mint a korrekt érvelés. Miközben a tudomány és áltudomány kérdése közvetlenül érinti mindennapi döntéseinket (melyik gyógyító eljáráshoz fordulunk, minden esetben bízunk-e az intézményesült tudomány válaszaiban, stb), viszonylag kevés hazai vizsgálat folyt eddig arra nézve, milyen eszközökkel igyekszik egyik vagy másik fél meggyőzni minket, laikus döntéshozókat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata a téma megtalálása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a téma feldolgozása. A feladat elvégzése során a hallgató a megszerzett szakirodalmi ismeretei és a korábbi tanulmányai fényében elemzi, mennyire sikerül a feleknek egy adott vitában tárgyilagosan, a jelentős érvelési hibákat elkerülve érvelnie, vagy hogy mennyire sikerül meggyőző üzenetet átadnia a laikus hallgatóságnak.

 Néhány a lehetséges példa:

  • A szkeptikus társaság tevékenysége,
  • A szkeptikus sarok a Természet világába
  • Ismert emberek (pl. Vágó István) áltudomány ellenes megnyilatkozásai
  • Az „áltudomány” reakciója
  • Az áltudomány elleni küzdelem jelentősége a hazai tudományos ismeretterjesztésben
  • A téma lehet idegen nyelvű is – pl. Wikipedia oldalak „discussion” részei nagy vitát kiváltó kérdésekben

A feldolgozás lehetséges módjai:

  • Egy adott cikk, cikksorozat vagy vita szövegelemzése
  • Interjú tudományos újságírókkal, ezek elemzése

 A projektfeladat során:

  • fontos a folyamatos munka
  • első lépés a kutatási téma megtalálása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben)a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

Logika, és egyben előkészít a várhatóan induló kommunikációs elemzés szakirányra. Előny az idegen nyelven olvasás, a tartalomelemzési gyakorlat, a kérdőíves gyakorlat, a jó érveléstechnikai készség.

Tudományos ismeretterjesztés Magyarországon - Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése

1. A téma

  • 1. feladatcsoport: Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése
  • 2. feladatcsoport: Tudományos ismeretterjesztés Magyarországon

2. A téma relevanciája

  • 1. feladatcsoport: Hogyan vitáznak magyar vezető értelmiségiek, politikusok és szakemberek? Milyen stratégiákat használnak ahhoz, hogy álláspontjuk minél szélesebb körben legyen elfogadva? Segíti ez a véleménykülönbségek feloldását? A projektfeladat célja nyilvánosság előtt zajló szakmai viták kommunikációs stratégiáinak elemzése érveléselméleti keretben.
  • 2. feladatcsoport: Mit tudunk a tudományról, korunk kitüntetett tudásformájáról? Honnan és hogyan szerzik információikat azok, akiktől mi értesülünk arról, hogy mi veszélyes világunkban, milyen módon táplálkozzunk, hogyan előzhetünk meg betegségeket? Milyen a magyar tudományos ismeretterjesztés? A projektfeladat lehetőséget ad ilyen és ezekhez hasonló kérdések vizsgálatára. A cél vizsgálni a szekértői csoportok és a nyilvánosság kapcsolatát.

3. A hallgató feladatának meghatározása

1. feladatcsoport: Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése

A vita kiválasztása a hallgató feladata, de javasolt olyan térben (pl. sajtóorgánumban) és időben (egy adott időszakban) lehatárolt vitákat keresni, amelyek legalább kétszereplősek és legfeljebb hatszereplősek, valamint legalább három „körből” állnak, vagyis az álláspontot elővezető tud reagálni a kritikákra. Csak néhány a lehetséges példák közül:

  • Jó-e hogy ilyen sok kommunikáció-szakost képez a magyar felsőoktatás?
  • Az öszödi beszédre adott reakciók
  • Tandíj-vita ill. felsőoktatási reform körüli vita
  • Mi ma az értelmiség feladata? kapcsán kibontakozó vita
  • A magyar tudomány helyzete
  • A téma lehet idegen nyelvű is – pl. Wikipedia oldalak „discussion” részei nagy vitát kiváltó kérdésekben

A hallgató feladata megfelelő vita megtalálása, az elemzett szövegek körének leszűkítése és a szövegek feldolgozása. (TV és egyéb médiumok vizsgálata is megengedett) Az elemzéshez javasolt a pragmadialektikai modell (erről majd részletesebben az érdeklődőknek) ill. a retorikai modellek használata. A munka során külön figyelmet érdemel a viták lezárása, az álláspontok lehatárolása / módosulása, a stratégiai manőverezés vizsgálata (vagyis a dialektikai és retorikai célok megfelelő egyeztetése), a metanarratívák jelenléte és jelentősége, valamint – amennyiben az elemzés retorikai – a megfelelő alakzatok, toposzok és trópusok vizsgálata.

2. A hallgató feladata a téma megtalálása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a téma feldolgozása.

Több, különböző perspektíva is hasznos lehet ebben a munkában:

  • Interjú tudományos újságírókkal, ezek elemzése
  • Content analysis: hogyan jelenik meg a tudomány és technika a hazai médiában. Tudományos hírek tartalmának elemzése (sokféle szempont közül lehet választani: források összehasonlítása, hírek feldolgozottsága, önálló munka vagy hírátvétel, magyar és külföldi hírek aránya, kritika megfogalmazása a tudományos szakértők véleményével szemben, hírek pontossága, narratív struktúrák, stb.)
  • Egy-egy vitatott esemény / kérdés / döntés elemzése:
  • Paks biztonságossága
  • Tiszai ciánszennyezés / épülő új aranybánya
  • A magyar kormány stratégiája Bős-Nagymaros kapcsán
  • Génkezelt termékek
  • Alternatív orvoslás / új orvosi eredmények
  • Táplálkozástudomány és fitness
  • Álhírek, faktoidok terjedése, információvesztés
  • A magyar tudományos ismeretterjesztés története
  • Tudományos ismeretterjesztésről alkotott modellek kritikai összevetése

Közös a két feladatcsoportban:

  • fontos a folyamatos munka!
  • első lépés a kutatási téma megtalálása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben)
  • a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

Logika, és egyben előkészít a várhatóan induló kommunikációs elemzés szakirányra. Előny az idegen nyelven olvasás, a tartalomelemzési gyakorlat, a kérdőíves gyakorlat, a jó érveléstechnikai készség.

Tárgyak, terek, társadalmak: a környezethasználat kulturális determináltsága

 

  1. A téma
 
A környezethasználat kulturális determináltsága.
 
  1. A téma relevanciája
 
A modern nagyváros – többek között – különböző kultúrák találkozásának, együttélésének a színtere. Ez a kulturális keveredés, amellett, hogy színesíti, gazdagítja a város életét, számos konfliktus forrása is lehet. A terek és tárgyak elrendezése és a bennük/velük való cselekvések alapvetően emberi szükségletekből fakad, de számos kulturális szabály vonatkozik rájuk. Ezek a szabályok azonban többnyire nem könnyen hozzáférhetőek (az adott közösség hagyományaiban gyökeredzik), be nem tartásuk azonban elítélik. A kurzust választó hallgatók feladata, hogy feltérképezzék, hogy a környezet rendeltetésszerű, illetve nem-rendeltetésszerű használata mit kommunikál a közösség tagjai felé.
 
  1. A hallgató feladatának meghatározása
 
  • Egyeztetés a témavezetővel, a téma fókuszának meghatározása
  • Egy leíró vagy összehasonlító tanulmány elkészítése: a dolgozatot egy vagy két fő írhatja. Páros munka esetén a társszerzők feladatát is definiáljuk
  • Szakirodalom kutatás (a témavezető által meghatározott irodalmak és saját gyűjtés)
  • Esetleges empirikus vizsgálat (nem kötelező), adatok feldolgozása

 

Társadalmi tőke és helyi közösségek

A kiírt témát kizárólag Projekt II. esetében választhatják a hallgatók

1. A téma

Társadalmi tőke és helyi közösségek

2. A téma relevanciája

„A kapcsolatok számítanak…de nem mindegy, hogy kivel és milyen, még inkább, hogy mi célból…magamért és/vagy a közösségért” Vagyis a társadalmi tőke, mint a helyi közösségek egyik legfontosabb társadalmi/gazdasági erőforrásának vizsgálata.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató - elméleti és módszertani bevezető konzultációk után – önálló kutatómunkával vizsgálja a saját helyi közösségében rejlő társadalmi tőkét. Első sorban azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik kis társadalmi/lakó közösségben élnek, jól ismerik azok tagjait, vagy lehetőségük van minél több taggal felvenni a kapcsolatot. Előny, ha tudnak valamilyen folyamatban lévő vagy tervezett fejlesztési pályázatról (pl. iskola felújítás, város- és faluszépítés, élhetőbb környezet kialakítása stb.…).

4. Előzetes elvárások

Szociológia, mint alapismeret elvárt, a jó kapcsolatteremtő képesség előny

Többnyelvű szótár

Kiválasztott jelentésterületen, rögzített terjedelemben többnyelvű, strukturált szótár felépítése, a fogalmak és az azokat több nyelven leíró szavak, kifejezések összegyűjtése, a köztük levő relációk megadása, a fogalmak struktúrába szervezése.

Példaként szolgáló területek:

  • hangszerszótár
  • érzelemszótár

 

Történetek a vihar kapujában

1. A téma

„Történetek” a vihar kapujában

2. A téma relevanciája

Hogyan lehet egy eseményről olyan történeteket mesélni, hogy adott esetben a történetek egészen eltérő következtetésekre vezetnek? Úgy hogy nem feltétlenül ámítás van a dologban, hogy nem feltétlenül fedezhető fel logikai ellentmondás némelyik történetben. És az is lehet, hogy a legkevésbé hihető adja a teljesebb vagy érdekfeszítőbb értelmezést. A feladat számos módon közelíthető meg, a konkrét esettanulmány kiválasztása is a szerző kiváltsága, mindez attól függ ki mit akar érteni a „történet” kifejezésen. Én szívesen értenék egyfajta „értelmezést”, amelynek az a célja, hogy úgy fűzzön fel időrendi sorrendbe egymástól különálló eseményeket, hogy az érthetővé tegye például az ok-okozati, az érzékszervek számára láthatatlan összefüggéseket. Ekkor válik kommunikálhatóvá a világ. Akár mítoszok, akár jogi, akár tudományos, akár csak a hétköznapok színterein.

A témakiírás sokféle és tág értelmezési lehetőséget enged meg, ezért szükséges az első konzultáció alkalmával a dolgozat koncepciójának szűkítése, konkretizálása, az értelmezés körvonalazása, kézzel foghatóvá tétele. Ez feltétele a témaválasztás elfogadásának, ha ez a konzultációs megbeszélés elmarad, a kurzus nem teljesíthető.

 3. A hallgató feladatának meghatározása

A feladatot végzők száma: egyedül vagy ketten lehet a dolgozatot megírni, utóbbi esetben ez megbeszélendő (például ha a szerzők nagyon különböző megközelítésmódok ötvözésével próbálkoznak)

A munka várható lépései:

  • A kérdések megfogalmazása, téma körülírása
  • A kérdések és a lehetséges válaszok értékelése
  • Szakirodalmi anyaggyűjtés
  • Az összegyűjtött szövegek csoportosítása, a fókuszok kijelölése, a szövegek ezekhez rendelése
  • A kérdések megfogalmazása e fókuszok alapján
  • A fejezetek megtervezése a fentiek alapján
  • Kidolgozás
  • Következtetések és a szöveg elhelyezése egy tágabb kontextusban, további lehetséges kérdésfelvetések

4. Előzetes elvárások

A feladat megközelítésétől függően több korábban teljesített tárgy szakirodalma is felhasználható.

Volt kommunikáció szakosok nyomonkövetése

1. A téma

Volt kommunikációs szakosok nyomonkövetése

2. A téma relevanciája

Nyilván húsbavágó kérdés, hogy mi lesz az ember kommunikáció diplomával a kezében. Ezért érdemes megnézni az, hogy már korábban végzett hallgatók hogyan boldogultak a diploma után. A személyes érdeklődésen túl azonban általános jelentősége is van a munkának: a népszerű kommunikációképzések miféle professziókra készítenek fel, és milyen szakma csoportok fogadják be az ezeken a szakokon végzetteket. Előnyt jelent vagy stigmát, intézményektől függ-e? A siker vagy a sikertelenség milyen szavakkal van beleírva a diplomába.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata a téma pontosítása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a vizsgálat megtervezése, az elemzés elkészítése. A feladat elvégzése során a hallgató a megszerzett szakirodalmi ismeretei és a korábbi tanulmányai fényében elemzi a feltárt eredményeket.

A feldolgozás lehetséges módjai:

  • egy vagy több intézmény volt hallgatóinak felkeresése, interjú készítés
  • korábbi hasonló vizsgálatok felkutatása, elemzése, értékelése

A projektfeladat során:

  • fontos a folyamatos munka
  • első lépés a kutatási téma pontosítása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben) a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

Jó elemző készség (az Általános nyelvészet, Filozófia és Logika órákon elért jó teljesítmény).

Megjegyzés: Másodévesek érdeklődésére számítok, a témát csoportosan is (2 fő) fel lehet dolgozni.

Választott kép, tárgy vagy tér elemzése vizuális vagy művészeti kommunikációs szempontból

1. A téma

Választott kép, tárgy vagy tér elemzése vizuális vagy művészeti kommunikációs szempontból

2. A téma relevanciája

A téma arra ad lehetőséget, hogy a hallgató önállóan választott kép, tárgy vagy tér pontosan meghatározott, vizuális vagy művészeti kommunikációs szempontú elemzését végezhesse el. A feladat alapvető komponense az elemzési szempont meghatározása és következetes érvényesítése.

3. A hallgató feladatának meghatározása

  • Az elemzés tárgyának kijelölése és az elemzési szempont meghatározása
  • Szakirodalmi tájékozódás
  • A dolgozat koncepciójának, gondolatmenetének kidolgozása
  • A dolgozat elkészítése

4. Előzetes elvárások

A témára a választott kép, tárgy vagy tér, valamint legalább három lehetséges elemzési szempont előzetes (10-15 soros) bemutatásával lehet jelentkezni. Több kurzus (az elemzés tárgya és a meghatározott elemzési szempont alapján releváns) szakirodalma is felhasználható: Szociológia, Társadalomtörténet, Pszichológia, Pszicholingvisztika, Filozófia, Logika, Általános nyelvészet, Szemiotika, Tudományos írásmű, Kommunikáció- és médiatörténet, Közvetlen emberi kommunikáció, Hálózati kommunikáció, Humánkommunikáció-etológia, Kommunikáció és etika, Kommunikációelméletek, Vizuális kommunikáció, Medializált kommunikáció, Kultúraközi kommunikáció, Kommunikációs zavarok, Társadalmi kommunikáció, Kép, Tárgy, Tér, Művészeti kommunikáció.

Város-stratégiák

A téma leírása

A piaci mechanizmusok előtérbe kerülése a városok önképében és nemzetközi versenyében is érezteti hatását. Az önmeghatározás egyre inkább (ön)kitalálássá válik, amely projektív marketing és kommunikációs stratégiával jár együtt. Az önkép alakításában fontos szerepe lehet egyes városi csoportoknak, civil kezdeményezéseknek is.

A feladat elsősorban hazai városok rendszerváltozás utáni önképének és önmegjelenítési módjainak vizsgálata, természetesen a nemzetközi fejlemények, fontos példák figyelembe vételével. Foglalkozhatnak a várospolitika vagy a fejlesztési tervek vizsgálatával, egyes kulturális és/vagy városépítészeti projektek médiában való megjelenésével vagy civil kezdeményezések céljainak, stratégiájának elemzésével.

Példák, illetve javaslatok:

  • Budapesttel kapcsolatban:a városfejlesztési stratégia, egyes körzetek vagy projektek (zsidó negyed, Művészetek Palotája) vagy civil kezdeményezések vizsgálata (Óvás, VEKE);
  • az Európa fővárosa projekt és a pécsi fejlemények;
  • egykori szocialista városok (Dunaújváros, Salgótarján) önátalakítási törekvései.

A hallgató feladatának meghatározása

A téma megfelelő körülhatárolása, a lehetséges források és módszerek közös tisztázása alapvető fontosságú. A nyomtatott, illetve inteneten elérhető dokumentumok, a médiaban megjelenő kép elemzése mellett fontos lehet a megfelelő intézmények vagy szervezetek képviselőinek megkeresése, tervek, pályázatok, helyszínek képi anyagának feldolgozása (vagy készítése) is. 

Szükséges előismeretek

Több, főként a kommunikációval, vizualitással kapcsolatos tárgy ismeretei, vizsgálati módszerei hasznosíthatók.

Előzetes tájékozódásra javasolt: City branding (fordítás, elérhető: www.filozofia.bme.hu/~kerekgyarto/projektfeladat

Témafelelős

Kerékgyártó Béla - kerekgyartob[at]filozofia.bme.hu

Városi terek a fejben – eligazodást segítő és gátló térkommunikáció

1. A téma

A városi terek mentális leképeződése arculatuk, kommunikációs jellegzetességeik függvényében

2. A téma relevanciája:

Lynch klasszikus kutatásai szerint a város mentális képe (image of the city) meghatározó egyrészt a városi terekben való eligazodásban, másrészt a városlakók közös kommunikációs alapját jelenti. Izgalmas feladat feltárni a nagy- és kisvárosi terek eltéréseit, az eligazodási mechanizmusokat és a fejekben levő mentális térképeket. Miért nehéz eligazodni a teljesen szabályos terekben? Hogyan „sétáltat meg” a pláza? Tényleg rosszabbul tájékozódnak a nők? A tágan körvonalazott téma számos lehetőséget kínál egyéni kérdésfeltevésre és értelmezésre is. A konzultációkon ezeket lehatároljuk, vizsgálhatóvá tesszük, a témát pontosítjuk, és utána indul el a célzott munka.

3. A hallgató feladatának meghatározása:

  • A feladatot végzők száma: a dolgozatot egy vagy két fő írhatja. Páros munka esetén a társszerzők feladatát is definiáljuk (összehasonlító vagy egymásra épülő elemzést végeznek, stb.)
  • A munka várható lépései:
    • Ismerkedés a témával (Lynch klasszikus könyve, a „The image of the city” ismerete kötelező!)
    • A konkrét vizsgálati téma pontosítása, egyértelmű definiálása, a vizsgálati kérdések megfogalmazása
    • További célzott szakirodalom feldolgozás (részben önálló keresés)
  • Esetleges empirikus vizsgálat (nem kötelező), illetve a szakirodalomban olvasottak összerendezése
  • A munka tartalmi és formai véglegesítése, kiegészítése továbbviteli lehetőségekkel, kitekintéssel

4. Előzetes elvárások

Angol nyelvű szakszövegolvasás (elsősorban környezetpszichológiai szakirodalom).

Városi-települési kommunikáció: Igények felderítése, megoldások keresése és participáció

1.  A téma

Városi-települési kommunikáció: Igények felderítése, megoldások keresése és participáció

2.  A téma relevanciája

A településeket érintő problémák kezelésében, az optimális megoldás megtalálásában és elfogadtatásában egyre jelentősebb szerepe van a kommunikációs eljárásoknak. A participáció. azaz a település lakóinak, fontos szereplőinek véleményének megismerése, csatornázása és összehangolása. A projektet választó hallgatók a települési participációs technikákkal ismerkedhetnek meg egy választott városi egyeztetési-participációs folyamatba kapcsolódva. 

3.  A hallgató feladatának meghatározása

A hallgatók feladata egy, a projektvezetővel egyeztetett folyamatban való részvétel, az ott tapasztaltak kielemzése a különböző eljárások jellegzetességeinek vizsgálatával.

A munka menete a következő:

  • téma egyeztetése a projektvezetővel
  • megfelelő szakirodalom feldolgozása
  • téma szereplőinek felderítése
  • részvétel a participációban / participációs eljárások kidolgozása
  • participációs eljárás próbavégrehajtása
  • eredmény kiértékelése és beszámoló megírása

A munka minden fázisában nélkülözhetetlen az egyeztetés a projektvezetővel!

Wikipédia és a long tail

A Wikipedia esetében kétféle használatot is lehet mérni. Egyfelől vizsgálni lehet az oldalak olvasói látogatottságát, másfelől elemezni lehet az egyes lexikai egységek szerkesztői aktivitását. Kétféle forgalmi statisztikáról beszélhetünk tehát az oldalak "látogatottsága" és a "szerkesztettsége" szerint. A kétféle eloszlás önálló elemzéséból, valamint ezek egymásra vetítéséből olyan kérdésekre lehet megpróbálni válaszolni, mint, van-e bármilyen kapcsolat a "látogatottság" és a "szerkesztettség" között vagy milyen tipikus oldalak vannak a látogatottság és a szerkesztettség alapján.

Zene marketing a web 2.0-s közösségi portálon.

1. A téma

A jelenlegi hazai popzenei termelés egy konkrét szegmensének megértése. Olyan kérdésekre keresünk választ, hogy milyen hatással volt az új Petőfi Rádió, a Rádió Café vagy a magyar MTV megjelenése a hazai zenészek érvényesülési lehetőségeire vagy arra, hogy milyen európai produkciók jutnak el a hazai piacra? Meglovagolják-e a magyar együttesek a web 2.0-ás közösségi portálokban és zeneblogokban rejlő új lehetőségeket? Milyen típusú produkciók, termékek sikeresek az európai és távolabbi piacokon?
 

2. A téma relevanciája

A magyar popzenei piac az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult. Az internet elterjedésével párhutzamosan beszűkültek a hanglemezértékesítési lehetőségek, de az új zene népszerűsítési és terjesztési csatornák megjelenése a hagyományos üzleti modelleken túl mutató új megoldásokat is hozott magával. Hasonlóképpen, míg a globalizálódó zenei piacon a hazai előadóknak itthon külföldi sztárokkal és réteg-előadókkal kell versenyezniük, közben korábban sosem látott lehetőségeket kaptak arra, hogy a hazainál lényegesen nagyobb Európai
vagy globális közönséghez jussanak. E változásokról jelenleg nagyon keveset tudunk, mélyebb megismerésük hozzásegíthet minket, hogy működőképesebb új üzleti modelleket hozhassunk létre, vagy megismerjük azokat a csatornákat és stratégiákat, amik segíthetik a magyar popzenei termékek sikeres piacrajutását Európában vagy még távolabbi piacokon.
 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.
 
 

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények, zenekarok képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.
 

 

Ön itt áll. Tájékozódást segítő kommunikációs rendszerek elemzése, tervezése

 

  1. A téma
 
Tájékozódást segítő kommunikációs rendszerek elemzése, tervezése.
 
  1. A téma relevanciája
 
Az emberek általában életüket megszokott környezetekben töltik, ahol a tájékozódás nem jelent különösebb nehézséget. Azonban akad számos olyan szituáció, feladat, amelynek kapcsán elhagyjuk ismert környékünket, és ilyenkor a helyes eligazodásban sokszor saját képességeinkre és a tájékoztató rendszerekre hagyatkozunk. A modern tájékozódást segítő kommunikációs rendszerek viszont nem csak az irányt, célpontot jelölik, hanem egyúttal arculati elemei is egy adott szolgáltatásnak (pl. tömegközlekedés) vagy városrésznek, sokszor egyéb információk (pl. reklámok) hordozói. A témát választó hallgatók feladata lehet annak elemzése, hogy ezek a rendszerek különböző funkciójukat milyen sikeresen látják el, illetve elemzésük alapján tervezhetnek új, jobban funkcionáló rendszereket.
 
  1. A hallgató feladatának meghatározása
 
  • Egyeztetés a témavezetővel, a téma fókuszának meghatározása
  • Egy leíró vagy összehasonlító tanulmány elkészítése: a dolgozatot egy vagy két fő írhatja. Páros munka esetén a társszerzők feladatát is definiáljuk
  • Szakirodalom kutatás (a témavezető által meghatározott irodalmak és saját gyűjtés)

Esetleges empirikus vizsgálat (nem kötelező), adatok feldolgozása

Öszeesküvés-elméletek

1. A téma

Egy közkézen forgó összeesküvés-elmélet érveléselméleti elemzése

2. A téma relevanciája

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek és széles körben terjednek azok a magyarázatok, amelyeket egy-egy nagy horderejű jelenség (például a WTC 2001. szeptember 11-i lerombolása) hivatalostól eltérő, azzal versengő magyarázataként alkottak meg a többnyire ismeretlen szerzők. Az ilyen jól kidolgozott, részletdús magyarázatok komplex érveléseket alkalmaznak, amelyek egyszerre rendezik keretbe az ismert információkat, vonultatnak fel újakat és igyekszenek rámutatni a hivatalos változat problémáira. Egyfelől vizsgálódásra érdemes, hogy általában véve milyen érvelési-kommunikációs eszközöket alkalmaznak, ezek mennyire sajátosak, másfelől nem kevésbé fontos, hogy az előbbiek tanulságaként milyen eszközök alkalmazhatók az összeesküvés-elméletek hatástalanítására, problémáik hatékony felszínre hozására. 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata, hogy felkutasson egy publikusan hozzáférhető (off-line publikált vagy online terjedő) összeesküvés-elméletet, majd a konzulens segítségével önállóan tájékozódjon, beletanuljon az informális logika apparátusába, és ezzel az apparátussal felszínre hozzá az összeesküvés-elmélet érvelési és ismeretelméleti sajátosságait, majd konstruktív javaslatokat fogalmazzon meg a hatékony nyilvános kommunikációs ágensek számára. 

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, kutatásmódszertan, oksági magyarázatok, ismeretelmélet

„Hetedhét ország”

1. A téma

„Hetedhét ország” Projekt II. téma (csak harmadéveseknek!)

2. A téma relevanciája

A 21. századra összeszűkült a világ: a messzi távol karnyújtásnyira közel került, virtuálisan és a valóságban egyaránt. Nap mint nap szembesülünk olyan eseményekkel, problémákkal - legyenek azok világpolitikaiak, gazdaságiak, kulturálisak avagy környezetiek -, melyek nemcsak mindennapjainkat, de az egész létünket befolyásolják rövid és hosszú távon. Ám ezzel párhuzamosan - sokszor - a „közel”, a „helyi” és mindaz, amit ez takar, távol került tőlünk, mind fizikai, mind pedig átvitt értelemben. Ám rengeteg olyan – látszólag - globális kérdés van, melyek megoldásának kulcsa a helyi emberek és közösségek kezében van.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató – egyénileg, vagy max. két-három fős csoportokban - a projektvezető segítségével először felvet/kiválaszt/felkutat egy – az érdeklődésének megfelelő és a fenti, elég tág értelemben vett - aktuális nemzetközi témát, problémát. A projekt célja, hogy önálló – első sorban irodalmi - kutatómunkával, hazai és nemzetközi (angolszász) szakirodalom alapján, releváns folyóiratok szemléjével (könyvtárazás!), a témát feldolgozó tanulmány szülessen.

4. Előzetes elvárások

Érdeklődés a nemzetközi tanulmányok iránt. Esetleg fel is vett kurzus előnyt jelent.