Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TANTÁRGYI ADATLAP I. Tantárgyleírás Kommunikáció Communication A tantárgy oktatója A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend
A tantárgy leírása A kurzus során a kommunikáció szabályszerűségeivel foglalkozunk. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségeinek elemzése után bemutatjuk azt is, hogy mi történik az emberekkel akkor, amikor a kommunikációs lehetőségeik bővítésére kommunikációs eszközöket alkalmaznak. Úgy elemezzük a kommunikáció és technológia kölcsönhatását, hogy közben két szempontot tartunk szem előtt. Egyfelől vizsgáljuk, hogy miként hat a technológia az ember kommunikációs képességeire, az alkalmazott technológiák hogyan formálják át (olykor hogyan határozzák meg) a kommunikáció tényleges társadalmi gyakorlatát. Másfelől megnézzük azt is, hogy a különböző kulturális készlettel rendelkező emberek képességei milyen módon befolyásolják, milyen mértékben „értelmezik át” a kommunikációs eszközök használatát. Utóbbi szempont miatt olykor kitérünk a kommunikációs technológiák vezérlésének kérdéseire. A technologizált kommunikáció egészén belül külön foglalkozunk a média, a mediális kommunikáció világával, aminek kapcsán elemezzük a nyilvánosság és a média viszonyát is. Mivel minden eszközhasználat energiafogyasztással jár, meg kell vizsgálnunk azt, hogy milyen energiaigénye van az információrögzítés, -tárolás és -továbbítás különféle eszközeinek. Az információ és energia kapcsolatrendszerén belül kiemelten figyelünk az elektromosság, a villamosság területére. A kommunikációs technológiák széleskörű társadalmi használatbavételét abból a szempontból is megvizsgáljuk, hogy az ilyen eszközök használata milyen típusú és milyen mértékű kontrollt tesz lehetővé egyes emberek, társadalom csoportok számára. Ezen a kérdéskörön belül néha kitérünk a hadiipar szerepére is. A fenti témák kibontása történeti megközelítést kíván. A tantárgy témakörei Kommunikáció és cselekvés. A kommunikáció fogalmának etimológiai elemzése. A kommunikatív cselekvés elmélete, három világ modell, a kommunikáció rétegei, igazságra, hitelességre, helyességre vonatkozó érvényességigények és érvényességvizsgálatok (Habermas). Beszédaktus-elmélet (Austin és Searle). A társalgás szerkezete, a jelentés jelentése (Grice, Searle). A relevancia problémája, kommunikációs maximák. Kitekintés: a relavancia – kicsit más – fogalma a kereséstechnológiában. Kommunikáció és információ. Shannon-modell, McKay információtipizálása, információ modális tipizálása, képi kommunikáció, nem-verbális kommunikáció, mikrogesztusok. A kommunikációs helyzetek jellemzése, kommunikációs eszközök, a két nagy kommunikációs iparág: távközlési és médiaipar. A kommunikáció tranzakciós és rituális modellje, a kommunikációs helyzetek jellemzése, a kommunikációs eszközök értelme, jelenlétkommunikáció, időt és/vagy teret áthidaló a kommunikáció fogalma, az eszközpenetráció trendjei, Moore törvény. Információtípusok szerinti kommunikáció. Kommunikációs helyzetek, kommunikáció számossága, irányítottsága, struktúrája. Elemi kommunikációs technikák. A posta rövid története (levél, csomag, logisztika), transzferhálózatok, távjelzési technikák. A távközlési ipar előzményei: egyidejű, teret áthidaló kommunikációs rendszerek, füstjelzés, fény- és tűzjelzés, fáklyatelegráf (hangjelzés, dobjel, harci kürt, postakürt, népi kultúra: gémeskút szemaforjelzés, tengerészeti jelzőrendszerek, zászló, szemafor, vasúti jelzőrendszer, szemafor, optikai telegráf). A jelenlétkommunikáció jelzései, amikor a beszéd alapú kommunikáció nem lehetséges (zászló- és karjelzési rendszerek, mutogatás, jelnyelv, rendőri karjelzés, fényjelzések). Többidejű, egyterű technikák (nyilvános terek, forgalomszabályozás, eligazítás, reklám, művészet). 1.zh. Optikai és hangeszközök, távközlés . A villamosság (elektromosság) kultúrtörténete. A képrögzítés és képmegjelenítés előzményei, állóképi illúziótechnikák, camera obscura, laterna magica. Az állókép, képzőművészet, képnyomtatás, informatív kép, fotó; mozgásillúzió technikai előzményei, mozgástörténetek, storyline. A film, mozgóképes technológia, mozi. A rögzített hang, hangkeltés, hangerősítés, hanglejátszás, mikrofon, fonográf, lemezjátszó, CD, magnó. Írásbeliség, írás, írógép, nyomtatás, sajtó. Valós idejű távközlés, a globális kommunikáció kezdete (telegráf, telefon, telex, telefax, képtelefon, mobiltelefon). Műsorszórás. A műsorszóró (broadcast) iparágak: sugárzott hang, a rádió, sugárzott kép, a tévé (előzmény a radar). A műsorszóró iparágak infrastruktúrájának, üzleti modelljeinek kialakulása. A kereskedelmi és közszolgálati műsorszórás modelljei. A műsorszám privatizálása: a videó. Írásbeliség, médiakommunikáció. Írásbeliség, nyomtatás (írásbeliség, ábécé, írás, írógép, nyomtatás, sajtó, printer, tetoválás/testírás). Dokumentum és média. Memóriaintézmények, archívumok. Dokumentum, metainformáció, metaadat. KOS, tudásszervezési rendszer, taxonómia, tezaurusz, folkszonómia, ontológia, címkézés. Tavaszi szünet Digitális kommunikáció. A digitális kommunikáció alapfogalmai, memóriaintézmények, archívumok. Digitális kommunikáció, hálózat, interaktivitás rétegei, mulitmédia, hipermédia, peer production, web2, crowdsourcing, sharing, szerző, befogadó, sokszorosító, wikipedia, kollaboráció, kooperáció, reputáció. Az információs társadalom, tudástársadalom elméletei. Számítógép-hálózatok: számítógép, hálózat, web. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák. Navigáció, relevancia, kereséstipológia. A megosztás gazdaságtana és joga. Tömegmédia és sokszorosítási technológiák. Termelő oldali és fogyasztó oldali sokszorosítási technikák, magnó, videó, web, p2p-hálózatok. Szerzői jogi kérdések, copyright-tól a creative commonsig, torrent, kalózkodás. A megosztás gazdaságának jogi kérdései, közösségi hálózatok, szociális szoftverek, a konvergencia szintjei. 2. zh. Kollektív és gépi intelligencia. Kollektív intelligencia, web2.0, Peer production: grid, fájlcserélő hálózatok, humangrid, nyílt szoftverek, szabad tartalom, wiki, blog, crowdsourcing, közösségi hálók, konvergens tv szenzorok. Mediatizált terek, mindenütt jelenlevő számítástechnika, szenzorforradalom, a dolgok internetje. Web 3.0, szemantika, szemantikus web, gépi intelligencia, nyelvtechnológia, ontológia. Ember-gép interakció. Az ember-gép interakció, az interfész kultúra kérdései, felhasználói felületek, interakciótervezés, interfészelemzés. Interakció, navigáció. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák, szűrés, programming, relevancia, kereséstipológia. A kérdőívtől az okosóráig. Egy kérdezz felelek játszma: a társadalomkutatók és a megfigyelt egyének közötti kommunikáció. Hogyan tudjuk meg, mit és miért csinálnak az emberek? A kutatói kérdezés technológiái, buktatói és a buktatók elkerülésére született megoldások. Az emberi viselkedés tudományos megfigyelésének változása az utóbbi tíz évben. A viselkedés közvetlen megfigyelésének új lehetőségei. Mérnökök, informatikusok és fizikusok szerepe az új társadalomtudományban. 3. zh. Kommunikációs trendek. Adatbázisok, információs túltermelés, mérési, elemzési lehetőségek. A tudástermelés mérési lehetőségei, az információmennyiség becslései, a „how much info” projektek bemutatása. A hálózati média által teremtett új lehetőségek: hálózatelemzés, big data. Tömegkommunikáció, nyilvánosság. A média és a hatalmi alrendszerek összefonódása, kölcsönhatása (Kittler), információ (média) és hatalom viszonya. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, szimbolikus erőszak elmélete (Bourdieu). Irányítás és kontroll. Média, nyilvánosság, tömegkommunikáció, propaganda, sajtó, politika (Habermas). Irodalom
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Neptun-kód
szemeszter
K/V
értékelés
óraszám (e/gy)
kredit
nyelv
tárgyfélév
BMEGT43A001-02
2018/19 f 2/0 2 magyar 1/2 Szakadát István, egyetemi docens
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szociológia és Kommunikáció Tanszék
-
-kedd
17:15-18:45heti témakörök 2019.02.05 2019.02.12 2019.02.19 2019.02.26 2019.03.05 2019.03.12 2019.03.19
oktatási szünet2019.03.26 2019.04.02 2019.04.09 2019.04.16 2019.04.23 2019.04.30 2019.05.07 2019.05.14
A tantárgy oktatásának módja
előadás
II. Tantárgykövetelmények
Pótlási lehetőségek
Az egyetemi TVSZ szerint
Konzultációs lehetőségek
E.714 csütörtök 15:45-17:15
A kurzus teljesítésének feltételei
1) A félév végi aláírás megszerzésének feltétele az órákon való részvétel (a TVSZ-nek megfelelően). 2) A kurzus során teljesítendő feladatok: három 30 perces zárthelyi dolgozat megírása a megelőző hetek anyagaiból az 5., 9. és 13. héten.
Értékelési szempontok
1) Mindegyik zh-ból min. 7-7 pont szükséges (20-20 pont a maximum).2) A tárgy végső jegyét a három zárthelyi során szerzett pontok összege alapján számoljuk ki. Ha bármelyikzárthelyi végeredménye elégtelen, a végső jegy is elégtelen.3) A zárthelyi dolgozatok értékelésekor a definíciós, kifejtős kérdésekre adott válaszok rövid, értelmezőkifejtése a fontos.
Értékelés
90-100% | jeles (5) | Excellent [A] |
80-90% | jeles (5) | Very Good [B] |
65-80% | jó (4) | Good [C] |
50-65% | közepes (3) | Satisfactory [D] |
40-50% | elégséges (2) | Pass [E] |
0-40% | elégtelen (1) | Fail [F] |
A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Képesség
Attitűd
Önállóság és felelősség
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
kontakt óra | 50% |
felkészülés zárthelyire | 30% |
írásos tananyag elsajátítása | 20% |
összesen | 100% |
Tantárgyfelelős
név | beosztás | tanszék |
Szakadát István | egyetemi docens | BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék |
Korábbi adatlapok