Kreatív iparágak, szubkulturális gazdaságok

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

 

 

TANTÁRGYI ADATLAP

kommunikáció- és médiatudományi mesterképzés

 

I. Tantárgyleírás

 

Kreatív iparágak, szubkulturális gazdaságok

Creative Industries and Subcultural Economies

 

Neptun-kód szemeszter K/V értékelés óraszám (e/gy) kredit nyelv tárgyfélév
BMEGT43M145 2018/19KVv4/05magyar1/1

 

A tantárgy oktatója

Barna Róza Emília, egyetemi docens
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
-

Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend
-

A tantárgy leírása

Ez a "Kulturális iparágak" című kurzusra épülő tárgy a kulturális javak termelésének és fogyasztásának mesterséges szétválasztása helyett a kulturális javak áramlásának e két végpontja közötti összefüggésrendszerre koncentrál. A kurzus a kulturális piacok működését „alulnézetben” vizsgálja, azaz a nagy iparági szinteken zajló folyamatok helyett a helyi, partikuláris, a kis kulturális közösségek és egyének szintjén vizsgálja a fenti kérdéseket. Különös figyelmet szentelünk a szubkulturális gazdaságokat együttesen működtető társas és gazdasági logikáknak, valamint a formális és informális kulturális gazdaságok viszonyrendszerére. A szubkulturális piacokon és jelentések „piacán” az egymással keveredő termelői és fogyasztói funkciók mellett a közvetítés szerepét is vizsgáljuk, azaz a szubkulturális gazdaságok, a szubkulturális média, a „mainstream” média és az ipari keretekben előállított kultúra közötti kölcsönhatások vizsgálatával is foglalkozunk. Hogyan alakulnak és terjednek a közösség alkotó képzetek, az alternatív kulturális kánonok és normarendszerek az új média viszonyai között? Hogyan és mire használják a kis kulturális közösségek az új médiainfrastruktúrát? Végül figyelmet szentelünk a kulturális iparágakban végzett munka sajátosságaira a változó gazdasági és technológiai környezetben.

 

A tantárgy témakörei

kedd
12:15-15:45
heti témakörök
2019.02.05

Bevezetés

Film: Noise and Resistance (2011) r. Francesca Araiza Andrade és Julia Ostersag

2019.02.12

A föld alól a mainstreambe: Szubkultúrák és inkorporáció

Szubkulturális termelés

2019.02.19

Film: Vakondok 4. Végigjátszás (2017)

Vendég: Matusik Szilárd (a film rendezője)

2019.02.26

Kommunikációs infrastruktúrák

2019.03.05

Kreatív munka

Vendég: Tóth Lambert

2019.03.12

Kulturális munka és társadalmi egyenlőtlenségek

Terepmunkatervek prezentációja

2019.03.19
oktatási szünet

OKTATÁSI SZÜNET

2019.03.26

Szubkulturális karrierek a bizonytalanná vált munka világában

Vendég: Dobos Emese (Divat & Marketing, HVG.hu, Marie Claire)

2019.04.02

Az iparági innováció, piacfejlesztés és utánpótlás informális szférája

Vendég: Boros Csaba (Mangafan)

2019.04.09

A függetlenség mint stratégia és ideológia

Szubkulturális tőke mint az érvényesülés erőforrása

Vendég: Galkó Máté (gördeszkás szubkultúra)

2019.04.16

Szubkulturális gazdaságok és városfejlesztés

Terepmunka csoportos konzultációk

2019.04.23

Művészeti világok

Látogatás a Gólyába (Bókay J. u. 34.)

2019.04.30

Kulturális szcénák, mint az erőforrások és tudások átadásának informális színterei

Vendég: Vida Vera (Toldi, LÄRM, Kolorádó Fesztivál, mindspace)

2019.05.07

Alulról jövő globalizáció

Vendég: Lucia Udvardyova (Baba Vanga, Easterndaze)

2019.05.14

Csoportos terepmunkák prezentációja. Kurzuszárás

 

Irodalom

      1.1 Hebdige, Dick ([1979] 1988) Two Forms of Commodification. In: The Meaning of Style. London and New York: Routledge, 92-99.

      1.2 Hodkinson, Paul (2002) Selling Goth? The Producers of Subculture. In: Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 109-129.

       

      2.1 Thornton, Sarah (1995) The Media Development of Subcultures. In: Club Cultures. Music, Media and Subcultural Capital. Hanover and London: Wesleyan University Press, 137-162.

      Ajánlott:

      2.2 Hodkinson, Paul (2002) Communicating Goth: ‘Traditional’ Media / Communicating Goth: On-line Media. In: Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 153-194.

      2.3 Leonard, Marion (2007) The development of riot grrrl: through zines, the internet and across time. In: Gender in the Music Industry: Rock, Discourse and Girl Power. Ashgate, 137-162.

       

      3.1 Hesmondhalgh, David és Sarah Baker. (2011) Pay, hours, security, involvement, esteem and freedom + Emotional and affective labour. In: Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, 113-138, 159-180.

      Ajánlott:

      3.2 Hesmondhalgh, David és Sarah Baker (2011) A model of good and bad work. In: Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, 25-51.

       

      4.1 Duffy, Brooke Erin (2016) The romance of work: Gender and aspirational labour in the digital culture industries. International Journal of Cultural Studies 19(4), 441–457.

      Ajánlott:

      4.2 Ganti, Tejaswini (2016) “No One Thinks in Hindi Here”: Language Hierarchies in Bollywood. In: Michael Curtin és Kevin Sanson (szerk.) Precarious Creativity. Global Media, Local Labor. Oakland, CA: University of California Press, 118-131.

      4.3 Pellandini-Simányi Léna (2017) Alkotói láz/álom. Rugalmas munka és női esélyegyenlőség a kreatív iparágakban. In: Müllner András (szerk.) Megformált beszéd, elfojtott hang. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 255-269.

      4.4 Bull, Anna és Christina Scharff (2017) ‘McDonald’s Music’ Versus ‘Serious Music’: How Production and Consumption Practices Help to Reproduce Class Inequality in the Classical Music Profession, Cultural Sociology 11(3), 283–301. 

       

      5.1 McRobbie, Angela (1998) What Kind of Economy + Mixed Economy of Fashion Design. In: British Fashion Design. Rag Trade or Image Industry? London & New York: Routledge, 69-101.

      Ajánlott:

      5.2 Maughan, Tim és Smith, Richard J. (2000) Ifjúsági kultúra és a posztfordiánus gazdaság: az angliai partizene napjainkban, Replika 39: 75-91.

      5.3 Hesmondhalgh, David (1996) Flexibility, Post-Fordism and the Music Industries, Cultural Studies 13(1), 34-61.

       

      6.1 Jenkins, Henry (1992) Fans and Producers + What Do Poachers Keep?. In: Textual Poachers. Television Fans and Participatory Culture. New York & London: Routledge, 28-33, 45-50.

      Ajánlott:

      6.2 Yuzo Takahashi (2000) A Network of Tinkerers: The Advent of the Radio and Television Receiver Industry in Japan, Technology and Culture 41(3): 460-484.

       

      7.1 Hesmondhalgh, David (1999) The Institutional Politics and Aesthetics of a Popular Music Genre, Cultural Studies 13(1): 34-61.

      7.2 Kahn-Harris, Keith (2007) Capital, Power, Infrastructure. In Extreme Metal. Music and Culture on the Edge. Oxford and New York: Berg, 69-96.

      Ajánlott:

      7.3 Hesmondhalgh, David (1998) The British Dance Music Industry: A Case Study of Independent Cultural Production, The British Journal of Sociology 49(2), 234-251.

       

      8.1 Crewe, Louise és Beaverstock, Jonathan (1998) Fashioning the City: Cultures of Consumption in Contemporary Urban Spaces, Geoforum 29(3), 287-308.

      Ajánlott:

      8.2 Hollands, Roberts és Chatterton, Paul (2003) Producing Nightlife in the New Urban Entertainment Economy: Corporatization, Branding and Market Segmentation, International Journal of Urban and Regional Research 27(2): 361-85.

       

      9. Becker, Howard S. (1982) Art Worlds and Collective Activity. In: Art Worlds. Berkeley, Los Angeles and London: University of California Press, 1-39.

       

      10.1 Straw, Will (2005) Cultural Scenes, Loisir et société/Society and Leisure 27(2): 411-422.

      Ajánlott:

      10.2 Stewart, Alex (2007) Behind the Scenes. In: Making the Scene. Contemporary New York City Big Band Jazz. Berkeley, Los Angeles & London: University of California Press, 40-60.

      10.3 Finnegan, Ruth (1989) Resources, Rewards and Support. In: The Hidden Musicians: Musicmaking in an English Town. Cambridge: Cambridge University Press, 297-326.

       

      11.1 Vályi, Gábor (2004) Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet, Médiakutató, https://mediakutato.hu/cikk/2004_02_nyar/07_alulrol_jovo.

      Ajánlott:

      11.2 Miller, Jade (2016) Labor in Lagos: Alternative Global Networks. In: Michael Curtin és Kevin Sanson (szerk.) Precarious Creativity. Global Media, Local Labor. Oakland, CA: University of California Press, 146-158.

      11.3 Gagyi Ágnes (2018) Informális gazdaság, népi önszerveződés és „posztneoliberális” baloldali rezsimek Latin-Amerikában (Verónica Gago: Neoliberalism from Below), Fordulat 24: 244-256.

     

    A tantárgy oktatásának módja

    előadás

     

     

    II. Tantárgykövetelmények

     

     

    Pótlási lehetőségek

    Az egyetemi TVSZ szerint

     

    Konzultációs lehetőségek

    E.713 csütörtök 10:00-12:00

     

    A kurzus teljesítésének feltételei

    • A félév végi aláírás megszerzésének feltételei:

      • az órákon történő rendszeres részvétel (megjelenés az órák min. 70%-án)
      • a kiadott szakirodalom hétről-hétre történő önálló feldolgozása az órák előtt
      • a terepmunkában való aktív részvétel
    • A kurzus során teljesítendő feladatok:
      • kiadott szakirodalmak közül (az ajánlott irodalmakat előnyben részesítve; amennyiben ezek "elfogynak", a kötelező irodalmak bevonásával) egyről összefoglaló prezentációs anyag (pl. .ppt, prezi) készítése - nem kell szóban prezentálni! - és megosztása a tantárgyhoz tartozó közös online felületen
      • az órák elején feltett, az arra az órára kötelező irodalom elolvasását ellenőrző és a diszkussziót elősegítő kérdések írásbeli vagy szóbeli megválaszolása. 
      • online térképek készítése:
        • (1) egy budapesti kerület vagy városrész szubkulturális boltjainak, helyszíneinek VAGY
        • (2) egy kiválasztott budapesti szubkultúra, színtér helyszíneinek feltüntetése online térképen, továbbá az egyes helyek profiljainak feltöltése az erre a célra létrehozott blogra (csoportos feladat)
      • írásos terepmunkaterv készítése csoportmunkában 2019. március 12-ig és ennek megosztása (prezentációs formában is megfelelő)
      • terepmunkaterv prezentálása 2019. március 12-én (csoportos feladat)
      • terepmunka eredményeinek prezentálása 2019. május 14-én (csoportos feladat)
     

     

    Értékelési szempontok

    A jegy a fent felsorolt feladatok alapján áll össze, s ezek mindegyike szükséges a kurzus sikeres abszolválásához. A kurzus írásos vizsgával zárul, egészen pontosan egy házi dolgozattal, ami egy 30 000 leütés terjedelmű dolgozat a félév során az oktatóval egyeztetett témában (a dolgozat kapcsolódhat a terepmunkához, de lehetséges opció ettől eltérő, a kurzus tematikájába illeszkedő téma kifejtése is). A dolgozathoz min. három, a kurzushoz kapcsolódó szakirodalmat (könyvfejezetet, folyóiratcikket) fel kell használni - természetesen ezek mellett lehet, sőt ajánlott további kapcsolódó szakirodalmat önállóan felkutatni. A vizsgadolgozat témájának egyeztetése az oktatóval 2019. április 23-ig kell, hogy megtörténjen. A vizsgaművel szembeni formai és tartalmi követelményeket a tanszéki honlapról letölthető Útmutató a Szociológia és Kommunikáció Tanszék kurzusainak és képzéseinek követelményeként benyújtandó vizsgadolgozatok elkészítéséhez című segédlet tartalmazza. A kurzushoz min. három meghirdetett vizsgaalkalom tartozik; a vizsgajegy javítására ezeknek megfelelően lehetőség van javított/módosított dolgozat beadásával.

     

    Értékelés

    jeles (5) Excellent [A]
    jeles (5) Very Good [B]
    jó (4) Good [C]
    közepes (3) Satisfactory [D]
    elégséges (2) Pass [E]
    elégtelen (1) Fail [F]

     

    A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák

    Tudás

    • Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
    • Ismeri a kommunikációs és mediális rendszerek különböző területeinek problémáit és összefüggéseit, többek között a média és populáris kultúra összefüggéseit, a globális médiapiac működési elveit, a kulturális csere globális szabályait.

    Képesség

    • Szakmai feladatainak megoldásában képes önálló elemzésre, értékelésre, és következtetések és magyarázatok szintetizálására.
    • Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
    • Képes szakterületének egyes résztémáiról önálló, szaktudományos formájú összefoglalókat, elemzéseket és az elemzéseket magába foglaló tanulmányokat, szöveges összegzéseket készíteni.
    • Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
    • Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
    • Képes minimálisan egy idegen nyelven (javasoltan angolul) is szakmája gyakorlására, a szakmai szókincs használatára, idegen nyelvű szakszöveg helyes értelmezésére, ennek érdekében pedig idegen nyelvi kommunikációs képessége folyamatos fejlesztésére.

    Attitűd

    • Nyitott a társadalmi változások dinamikus és értékalapú befogadására, fogékony az előítéletek ellen küzdő szemléleti alapok adaptálására.
    • Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
    • Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
    • Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
    • Határozottan és elkötelezetten kiáll a globális problémák megoldására irányuló szakmai törekvések mellett, különösen a fenntarthatóságot veszélyeztető tendenciákkal szembeni tudományos és gyakorlati erőfeszítések támogatásával.
    • Kritikusan viszonyul azokhoz a megközelítésekhez, amelyek korlátozni kívánják a társadalomtudományok nyitottságát és sokszínűségét tudományos, gyakorlati, jogi vagy politikai kommunikációs színtereken.
    • Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.

    Önállóság és felelősség

    • Minden szervezeti, intézményi tevékenysége során felelős módon veti latba tudását és befolyását a minőségi munkavégzés és annak elismertetése mellett.
    • Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
    • Felelősséget vállal az általa előállított anyanyelvű és idegen-nyelvű szakmai szövegeiért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
    • Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.

     

    A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

    kontakt óra40%
    félévközi készülés órákra10%
    házi feladat elkészítése25%
    félévvégi esszé megírása25%
    összesen100%

     

    Tantárgyfelelős

    név beosztás tanszék
    Barna Róza Emíliaegyetemi docens BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

     

    Korábbi adatlapok

    2017/18 tavasz
    2018/19 tavasz