A magyar könyvkiadás finanszírozási rendszere

1. A téma

A magyar kultúrafinanszírozás feldolgozása, megértése egy konkrét ágazatban (könyvipar, filmipar, színház, zene, stb.), szegmensben (mainstream, niche, ..), műfajban. Milyen típusú kultúrjavak juttathatóak piacra egy ilyen relatív kis kulturális piacon? Melyek azok a termékek, amelyek az értékesítési bevételeken túl valamilyen külső támogatási forrás bevonásával létrehozhatók, terjeszthetők?

 
Milyen finanszírozási/üzleti modellek léteznek az adott ágazaton/műfajon/művészeti ágon belül? Hogyan függ össze az adott szegmens a tágabb kulturális piac egyéb részeivel?
 
Milyen világkép, értekrendszer áll a magyar kultúrpolitika hátterében? Mennyiben befolyásolják az Európai Únió keretei a hazai kultúrafinanszírozás irányát, lehetőségeit? Hogyan fejeződnek ki az állami kultúrpolitika stratégia szintjén megfogalmazott tervei kultúrafinanszírozás gyakorlatában? Milyen elosztási alapelvek és bürokratikus követelmények alakítják az állami finanszírozást? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az állam a támogatások hasznosulását? Kinek hasznos és kinek káros az állam beavatkozása az adott részpiacon?
 
Milyen az adott szegmens szereplőinek a lehetősége Európai Uniós pályázati források bevonására? Milyen célokra, tevékenységekre, projektekre szerezhetők ezekből források? Milyen módon ösztönzik ezek a források az Európai Únión belüli kulturális cserét, az országok közötti együttműködést? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel méri az Európai Unió a támogatások hasznosulását?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a vállalati szféra szponzori támogatásaitól? Milyen típusú projektek, események, termékek részesülnek ilyen támogatásban? Mi motiválja-e tevékenységre az egyes cégeket? Mit kérnek támogatásukért cserébe? Milyen mértékben szólnak bele a támogatott projekttel/ternmékkel/intézménnyel kapcsolatos döntésekbe a szponzorok? Mik a szponzoráció intézményi, pénzügyi keretei? Támogatja-e az állam a vállalati szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 
Milyen mértékben építenek e szegmens szereplői a civil szféra egyesületeinek, alapítványainak, stb. ösztöndíjaira, önkéntes segítő tevékenységére? Kik és hogyan működtetik, támogatják ezt a civil forrásteremtő infrastruktúrát? Mi a finanszírozás intézményi háttere? Mennyire átlátható a finanszírozási rendszer? Mi a támogatások célrendszere? Milyen módszerekkel mérik e civil szervezetek a támogatások hasznosulását? Támogatja-e az állam a civil szféra szerepvállalását, és ha igen, hogyan?
 

2. A téma relevanciája

A hazai kultúrafinanszírozásról kevés empirikus ismeretünk van. Az állami finanszírozás jól átgondolt stratégiai célok gyakorlati érvényesítése helyett az egyes érdekcsoportok kijárásának és kulturális vezetők személyes ambícióinak terepe. A kulturális intézmények és projektek menedzseléséhez, illetve egy átgondoltabb kultúr-politika és állakmi finanszírozási gyakorlat kialakításához elengedhetetlen a relatív kis méretű kulturális piac működésének, egyéb finanszírozási lehetőségeinek felmérése. Ahogy azt is fontosd megértsük, hogy melyek azok a támogatási formák, megoldások, amik nem érik el kitűzött céljaikat.

3. A hallgató feladatának meghatározása

A pontos témát konzultáción határozzuk meg, a hallgató érdeklődését és előképzettségét figyelembe véve. A hallgató feladata ezután a konzultációk rendszeres, heti szintű látogatása. A kiszabott heti kutatási-írási feladatok rendszeres elvégzése a félév elején közösen kialakított ütemtervnek megfelelően. Önálló könyvtári, internetes, és szükség szerint interjúk készítése. A feldolgozott anyag rendszerezése. A dolgozat megírása, és az ahhoz kapcsolódó prezentáció elkészítése.

4. Előzetes elvárások

A kulturális szféra vizsgálni kívánt szegmensének legalább felszínes ismerete. Alap szintű gazdasággal, államigazgatással kapcsolatos ismeretek. Önállóság a könyvtárban, hajlandóság a témában érintett intézmények képviselőinek önálló felkutatására és személyes megkeresésére.