2017 MA felvételi - kérdések és válaszok

Nincsenek hátrányban azok, akik nem a BME-n szereztek alapszakos diplomát? Nem könnyebb a felvételi a BME-s kommunikáció BA-sok számára?

  • Nem BME-esnek lenni nem hátrány. Határozottan arra törekszünk, hogy felvételi rendszerünk nyitott legyen a máshonnan érkező tehetséges és felkészült hallgatók felé. A legjobb képességű és legmotiváltabb hallgatókkal szeretünk együtt dolgozni, és ilyen hallgatók bárhonnan jöhetnek. Most már több éves tapasztalatunk, hogy számos más felsőoktatási intézményből érkeznek hozzánk kiváló, mestertanulmányaik során kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók. Nyilván annyi elő̋nyük van a belülről felvételizőknek, hogy ismerik az épületeket, a legtöbb felvételiztető oktatót és egymást, ezért könnyebben tájékozódnak, és esetleg kevésbé izgulnak, de ez elkerülhetetlen. Nyilván annak is örülünk, ha BME-s hallgatóink is jól szerepelnek a felvételinken, de a felkészültséget értékeljük, nem a helyismeretet. Mivel a felvételinken a képességeket és készségeket vizsgáljuk, nem a lexikális tudást, az eltérő intézményi tantervekből eredő esetleges ismeretkülönbségek miatt nem kerülnek a máshol végzettek hátrányba. Mindezt eddigi felvételi statisztikáink is visszaigazolják, hiszen mesterhallgatóink többsége nem a BME-n szerezte alapdiplomáját.

Első diplomámat nem kommunikáció- és médiatudomány alapszakon szereztem (szerzem meg). Milyen feltételekkel jelentkezhetek kommunikáció- és médiatudomány mesterszakra? Hátrányban vagyok ezért?

  • A BME kommunikáció- és médiatudomány mesterszakára bármilyen (legalább BA szintű) diplomával lehet jelentkezni, felvételizni és felvételt nyerni. A feltételekről (kreditelismerési eljárás) honlapunkon külön dokumentum található. Ebben az esetben is azt hangsúlyozzuk, hogy a felvételinken a jelentkezők képességeit és készségeit vizsgáljuk, nem azt, hogy korábbi tanulmányaik során milyen lexikális ismeretekre tettek szert. Mesterszakunkon jelenleg is számos nem kommunikáció alapdiplomával rendelkező (társadalomtudományi, bölcsészettudományi, művészeti stb. alapszakokról érkezett) hallgató végzi sikeresen a tanulmányait, az elmúlt évek felvételi adatai szerint a felvételi eljárásunk őket sem hozta hátrányos helyzetbe.

A szak elvégzése során is fel tudják venni a versenyt a kívülről, főiskoláról vagy más egyetemről érkezők a belülről felvettekkel?

  • Igen. Sokan, sokféle háttérrel, más-más alapokkal érkeznek a mesterszakra, de ez nem jelent hátrányt, mert a mesterképzés kialakítása figyelembe vette a hallgatók heterogenitását, és ezért (a felvételin vizsgált képességeken és készségeken túl) csak a mesterképzésben átadott alapokra építünk. A többféle látásmód, más-más jártasság értékként jelenik meg számunkra, a más felsőoktatási intézményekből érkező hallgatók sikeresen végzik a szakot. Számos kimagasló eredmény (Erasmus-ösztöndíj, TDK- és OTDK-dolgozat és helyezés, konferencia előadás, szakmai projekt stb.) bizonyítja, hogy a máshonnan érkező hallgatók gyorsan megtalálják a helyüket a szakon, oktatóinkkal kiváló szakmai kapcsolatokat alakítanak ki, projektjeikhez megfelelő konzulenseket találnak.

Sokan járnak a BME mesterszakra. Nem veszek majd el a tömegben?

  • Nem ez a tapasztalatunk, nem névtelen hallgatókkal, hanem sokoldalú, aktív és színes egyéniségekkel dolgozunk együtt. A szak méreteiből következően természetesen nem lehetséges, hogy mindenki alaposan ismerjen mindenkit, de a mesterszakon számos módja is van annak, hogy a jelentős létszámú évfolyamok mellett is személyes figyelmet fordítsunk hallgatóinkra. A közös kurzusok során az egyéni vagy kisebb csoportokban végzendő feladatok, a specializációs (és alacsony létszámú) szemináriumokon pedig az optimális hallgatói létszám biztosítja, hogy az oktatók alaposan megismerjék hallgatóink képességeit és érdeklődését. A specializációk olyan kisebb közösségek is egyúttal, ahol a specializáció-vezető és az oktatók is személyesen ismerik a hallgatókat, és figyelemmel követik szakmai munkájukat. A képzés második évében mindkét félévben szerepel olyan kurzus elvégzése a tantervben (a diplomamunka elkészítésének részeként), mely során a hallgatók rendszeres egyéni konzultációs kapcsolatban vannak témavezetőjükkel. Ezáltal biztosított, hogy a hallgató munkáját alaposan ismerő oktató folyamatos és személyes szakmai támogatást nyújtson a diplomamunka elkészítéséhez.
  • A reguláris oktatás mellett a tanszéki szakmai élet szintén kiváló lehetőségeket nyújt arra, hogy hallgatóink – érdeklődésüknek megfelelő – olyan extrakurrikuláris programokban és projektekben is részt vegyenek, melyek során szintén alkalmuk van arra, hogy oktatóinkkal és egymással intenzív szakmai munkát végezzenek. A szak hallgatói által létrehozott szakkollégium rendszeres szakmai esteket szervez, valamint folyamatosan részt vesz a tanszéki tevékenységekben (például a felvételi megszervezésében).  A szakkollégiumi munkacsoportokban és tanszéki kutatóműhelyek munkájában lehetőségük van részt venni a hallgatóknak. Azok a hallgatók, akik ezekkel a lehetőségekkel élnek, illetve érdeklődésüknek megfelelően további lehetőségeket is teremtenek maguknak és egymásnak, egyáltalán nem érzik magukat “elveszve” a tömegben, hiszen a specializációk személyesebb légkörén túl is könnyen megtalálják az őket leginkább érdeklő szakmai lehetőségeket és kapcsolatokat.

Milyen esélye van annak, hogy államilag támogatott képzésre nyerek felvételt?

  • Erre nem tudunk pontos választ adni, és nem azért, mert nem szeretnénk, hanem azért, mert nem rajtunk múlik. A mesterszakos felvételi vizsga egy versenyvizsga, melynek során mi egy pontszámot adunk a jelentkező teljesítménye alapján, nem a felvételről vagy elutasításról döntünk. Erre az évre 60-70 helyre kaptunk ígéretet, pontos szám a ponthúzáskor dől el. 2009-ben 90, 2010-ben 60, 2011-ben 70, 2012-ben 63, 2013-ban 68 hallgatót vehettünk fel államilag támogatott képzésre. A teljes felvételi keretszámunk (államilag támogatott és költségtérítéses képzésre együtt) ennél magasabb (több, mint 100), ezért várhatóan költségtérítéses képzésre idén is vehetünk fel hallgatókat.

Inkább elméleti vagy inkább gyakorlati orientációjú a BME kommunikáció- és médiatudomány mesterképzése?

  • A kérdésre részben az a válaszunk, hogy nem feltétlenül ebben a formájában látjuk érdemesnek feltenni a kérdést. Néhány kivételtől eltekintve a kommunikáció- és médiatudomány szakterületein nincs megalapozott elméleti tudás gyakorlati tapasztalatok nélkül, viszont nincs színvonalas gyakorlati munka sem elméleti megalapozottság nélkül. Az elmélet és gyakorlat mesterséges szétválasztását ezért inkább történetileg kialakult tévedésnek, mint valós distinkciónak tekintjük. Az elmélet és gyakorlat kérdése nagyon eltérő módokon jelenik meg például az egyes specializációk szakterületein is. Ettől függetlenül mesterképzésünket alapvetően gyakorlatorientáltnak tartjuk. Ez azt jelenti, hogy vannak ugyan inkább elméleti jellegű kurzusaink is (a kötelező és a választható kurzusok között is), de döntő többségében olyan gyakorlati orientációjú kurzusokat tartunk, ahol az elméleti kérdéseket konkrét gyakorlati problémák megoldásának összefüggésében vetjük fel. Sok esetben a hallgató maga választhatja meg, hogy a kurzus teljesítése során milyen projekteken dolgozik, ezek a projektek pedig az esetek jelentős részében gyakorlati problémák megoldására irányulnak vagy irányulhatnak. Érdemes ebből a szempontból a honlapunkon megtalálható sillabuszokat is megnézni: a mesterszakos kurzusok sillabuszai döntő részben megtalálhatóak a honlapon. Ezekből a kurzusleírásokból jól látszik, hogy az elméleti és gyakorlati ismereteket milyen módon sajátíthatják el a szak hallgatói. A választható kurzusok jelentős száma pedig azt is biztosítja, hogy a hallgató maga is irányíthassa, hogy milyen tematikájú és orientációjú kurzusokat végez el.

Mennyi az esélye annak, hogy a meghirdetett specializációk elindulnak?

  • A specializációk akkor indulnak el, ha elegendő felvett hallgató lesz rájuk. Az előző évfolyamokon minden meghirdetett specializáció elindult, és a mi alapvető érdekünk és célunk is a specializációk folytonos működésének biztosítása. Várhatóan tehát minden meghirdetett specializáció indulni fog, de erre 100%-os garanciát nem tudunk adni.

Mekkora az esélyem arra, hogy az első helyen választott (preferált) specializációra kerülök? Problémát jelent-e, ha nem az első helyen választott (preferált) specializációra kerülök be?

  • Az esély arra, hogy az első helyen választott (preferált) specializációra kerüljön a hallgató, szintén a felvett hallgatók számától és preferenciáitól függ. A jelentkező a szakra jelentkezik, nem lehet specializációra felvételiztetni. Az írásbeli felvételi vizsgán a jelentkezők megadják (preferencia- sorrendben), hogy melyik specializációra szeretnének bekerülni, a szóbeli vizsgára ennek alapján osztjuk majd be a jelentkezőket a szóbeli bizottságokhoz. Ez a választás a jelentkező részéről elköteleződést is jelent, mert ha az első helyen megjelölt specializáció indul (és a felvett hallgatók száma nem túl magas az adott specializáción), akkor a felvett hallgató arra a specializációra kerül majd, amit az írásbeli felvételi vizsgán az első helyen megjelölt. Előfordulhat (nem jelentős számban, de elő is fordult), hogy a hallgató a második helyen megjelölt specializáción kezdi meg tanulmányait. Ez akkor történhet, ha a felvett hallgatók között egy adott specializációt első helyen választó hallgatók száma túl alacsony (és ezért a specializációt esetleg nem tudjuk elindítani), illetve ha túl magas (és ezért nem tudunk mindenkit arra a specializációra besorolni). Ez azonban még ebben az esetben sem jelent komoly problémát, hiszen a specializációk nem egymástól független kötött útvonalak: a specializációk kötelező és választható tárgyai között is jelentős számban vannak átfedések, ezen felül pedig szabadon választott krediteket is tartalmaz a tanterv. Ebből az következik, hogy ha valaki a második helyen megjelölt specializációra kerül, akkor is jelentős számban végezhet el olyan kurzusokat, amik az eredetileg első helyen választott specializáció tárgyai.

Kell-e írnom szakmai önéletrajzot vagy motivációs levelet a jelentkezéshez?

  • Nem kell.

Jár-e számomra a felvételi folyamán plusz költségekkel az, hogy a BME-re jelentkezem (egyéb eljárási díjak, például írásbeli felvételi díj, kreditelismertetés)?

  • A BME-re jelentkezés nem jár plusz költséggel. A kommunikáció- és médiatudomány mesterszakon a Műegyetem a korábbi tanévekhez hasonlóan az idén sem hárítja a jelentkezéssel kapcsolatos adminisztrációs munkák költségeit a jelentkezőkre.

Milyen órarendre számíthatunk?

  • Az elvégzendő tárgyak listája és a félévi beosztás (mintatanterv), valamint az őszi órarend a tavaszi félév során lesz elérhető a honlapon. A szak nappali képzés, az órák jelentős része 8:15 és 15:45 között van, néhány kivételtől eltekintve pénteken általában nincsenek órák. Az első három félévben a hallgatók a kurzusaik jelentős részét elvégzik, a mintatanterv szerint az utolsó félévre csak két választható kurzus marad, ekkor a hallgatók már elsősorban a diplomamunkájukon dolgoznak.