Az indirekt reciprocitás értékelési szabályai

Minden kultúra értékeli tagjainak viselkedését, így megszabja azt is, hogy hogyan kell az egyének társadalmi cselekvéseit minősíteni. Az egyik legfontosabb kérdés ilyenkor az, hogy miként kell értékelni a a cselekvőknek a cselekvéseikben megnyilvánuló altruizmusát/egoizmusát. A társadalmilag kívánatosnak tartott kooperatív cselekvésminták széleskörű társadalmi elterjedését az indirekt reciporcitás fogalmával írhatjuk le. Az indirekt reciprocitás játékelméleti leírásában a cselekvők kooperációs hozzáállásának értékelését úgy modellezhetjük, hogy az indirekt reciprocitás jelenségét leíró modellbe beemeljük az értékelési szabályok fogalmát. A kultúrák különbségei részben az értékelési szabályok eltéréseivel magyarázhatók. Az értékelési szabályok alkalmazása azt jelenti, hogy a társadalom, a közösség tagjai folyamatosan újraértékelik egymás minősítéseit, tehát folyamatosan zajlik a 'jó' és 'rossz' címkék fölülbírálata. Eközben figyelhetnek a cselekvések "kooperatív tartalmára" és a szereplők korábbi minősítéseire (címkéire).

Feladat: az indirekt reciprocitás formális modelljének megismerése, elsajátítása után valamely irodalmi mű, vallási, politikai, nevelési, oktatási szöveg (tetszőleges történetet elmesélő szöveg) elemzése aszerint, hogy milyen értékelési szabályok bukkanak fel benne