A meggyőzés háromtényezős kognitív egyensúlyelméleti modelljének kiterjesztési lehetőségei

1. A téma

A meggyőzés ún. háromtényezős kognitív egyensúlyelméleti modelljének kiterjesztési lehetőségei háromnál több tényező esetére, valamint a háromnál több tényezős szituációk redukálhatóságnak kérdései

2. A téma relevanciája

A nem-verbális kommunikáció ún. kognitív egyensúlyelméleti modellje alkalmas keretet kínál bizonyos kommunikációs szituációk verbális úton létrehozott feszültségének magyarázatához, illetve transzparenssé teszi azt a nem-verbális mechanizmust, amelyre a szituációt kifeszítő verbális üzenet apellál. A háromtényezős, illetve háromszereplős modell érdekessége, hogy számos általa magyarázott jelenség nem redukálható kéttényezős vagy kétszereplős jelenségek egyszerű összességére: három személy esetében például már olyan vonzás-taszítás jelenségek és olyan dinamikák állnak elő, amelyek nem következnek és nem magyarázhatók a kétszemélyes vonzás-taszítás jelenségekből. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy neddig terjed a modell határa? Vajon a háromnál több tényezős komplex szituációk visszavezethetők-e a háromtényezős modellre? 

3. A hallgató feladatának meghatározása

Önálló vagy egyesíthető vizsgálati szempontok:

  • matematikai
  • programozási
  • kísérleti-kísérlettervezési
  • módszertani-elemzési

A hallgató feladata, hogy miután a konzulens vezetésével tanulmányozott egy egyensúlyelméleti keretben értelmezhető verbális meggyőzési mozzanatot, maga is keressen és elemezzen további hasonló példákat, valamint tájékozódjon az egyensúlyelméletet tárgyaló irodalomban. Ezt követően a hallgató az általa választott vizsgálati szempontnak vagy szempontoknak megfelelően megtervezi a kutatási folyamat főbb lépéseit, majd a konzulens vezetésével kivitelezi a kutatást.

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, kutatásmódszertan, meggyőzés- és szociálpszihológia, a 3.a) esetben matematikai, a 3.b) esetben programozási-számítástechnikai jártasság vagy érdeklődés