Oknyomozó újságírás jogi keretei

1. A téma

A bizonyító (oknyomozó-tényfeltáró) újságírást szabályozó jogi keretek

2. A téma relevanciája:

Az újságíró mozgásterét (például a publicisztikai műfajokhoz) a szabad véleményformálás és –nyilvánítás joga teremti meg, amelynek azonban a jogi értelemben vett tényállítás kötelezettsége korlátokat szab. Míg a vélemény jellegű kijelentésekkel kapcsolatban nem illeti az újságírót a bizonyítás terhe, addig a tényállításokkal összefüggésben már igen. Ez, például, megszabja, hogy mi alapján perelhető az újságíró, és mi alapján nem.

Ebből adódóan az újságírás területén tevékenykedőknek tanulmányozásra érdemesek az alábbi kérdések:

  • Milyen jogi feltételrendszer szabályozza az oknyomozó-tényfeltáró újságírást (médiatörvény, Polgári Törvénykönyv, stb.)?
  • Hogyan különíthetők el a jogi kritériumok segítségével a vélemény-kijelentések a tényállításoktól, tágabban pedig a bizonyítást kívánó állításoktól?
  • Hogyan fordítható le és fogalmazható meg ez a kritériumrendszer az érveléselmélet fogalmi-elemzési eszköztárával? 

3. A hallgató feladatának meghatározása:

A hallgató feladata, hogy összegyűjtse és dokumentálja az újságírás, tágabban pedig a tömegtájékoztatás kereteit kijelölő jogszabályokat, valamint a vélemény-kijelentések és a tényállítások kritériumait megfogalmazó törvénycikkelyeket.

Ezt követően a konzulens vezetésével a hallgató átülteti az érveléselméleti apparátussal vizsgálható fogalmi keretbe. A feladat végcélja kézzelfogható, az újságírói gyakorlatban is használható módszertani tanulságok megfogalmazása.

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, jogi érdeklődés