Öszeesküvés-elméletek

1. A téma

Egy közkézen forgó összeesküvés-elmélet érveléselméleti elemzése

2. A téma relevanciája

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek és széles körben terjednek azok a magyarázatok, amelyeket egy-egy nagy horderejű jelenség (például a WTC 2001. szeptember 11-i lerombolása) hivatalostól eltérő, azzal versengő magyarázataként alkottak meg a többnyire ismeretlen szerzők. Az ilyen jól kidolgozott, részletdús magyarázatok komplex érveléseket alkalmaznak, amelyek egyszerre rendezik keretbe az ismert információkat, vonultatnak fel újakat és igyekszenek rámutatni a hivatalos változat problémáira. Egyfelől vizsgálódásra érdemes, hogy általában véve milyen érvelési-kommunikációs eszközöket alkalmaznak, ezek mennyire sajátosak, másfelől nem kevésbé fontos, hogy az előbbiek tanulságaként milyen eszközök alkalmazhatók az összeesküvés-elméletek hatástalanítására, problémáik hatékony felszínre hozására. 

3. A hallgató feladatának meghatározása

A hallgató feladata, hogy felkutasson egy publikusan hozzáférhető (off-line publikált vagy online terjedő) összeesküvés-elméletet, majd a konzulens segítségével önállóan tájékozódjon, beletanuljon az informális logika apparátusába, és ezzel az apparátussal felszínre hozzá az összeesküvés-elmélet érvelési és ismeretelméleti sajátosságait, majd konstruktív javaslatokat fogalmazzon meg a hatékony nyilvános kommunikációs ágensek számára. 

4. Előzetes elvárások

Logika (Elemzési technikák), informális logika, kutatásmódszertan, oksági magyarázatok, ismeretelmélet