Tudományos ismeretterjesztés Magyarországon - Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése

1. A téma

  • 1. feladatcsoport: Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése
  • 2. feladatcsoport: Tudományos ismeretterjesztés Magyarországon

2. A téma relevanciája

  • 1. feladatcsoport: Hogyan vitáznak magyar vezető értelmiségiek, politikusok és szakemberek? Milyen stratégiákat használnak ahhoz, hogy álláspontjuk minél szélesebb körben legyen elfogadva? Segíti ez a véleménykülönbségek feloldását? A projektfeladat célja nyilvánosság előtt zajló szakmai viták kommunikációs stratégiáinak elemzése érveléselméleti keretben.
  • 2. feladatcsoport: Mit tudunk a tudományról, korunk kitüntetett tudásformájáról? Honnan és hogyan szerzik információikat azok, akiktől mi értesülünk arról, hogy mi veszélyes világunkban, milyen módon táplálkozzunk, hogyan előzhetünk meg betegségeket? Milyen a magyar tudományos ismeretterjesztés? A projektfeladat lehetőséget ad ilyen és ezekhez hasonló kérdések vizsgálatára. A cél vizsgálni a szekértői csoportok és a nyilvánosság kapcsolatát.

3. A hallgató feladatának meghatározása

1. feladatcsoport: Nyilvánosság előtt zajló viták elemzése

A vita kiválasztása a hallgató feladata, de javasolt olyan térben (pl. sajtóorgánumban) és időben (egy adott időszakban) lehatárolt vitákat keresni, amelyek legalább kétszereplősek és legfeljebb hatszereplősek, valamint legalább három „körből” állnak, vagyis az álláspontot elővezető tud reagálni a kritikákra. Csak néhány a lehetséges példák közül:

  • Jó-e hogy ilyen sok kommunikáció-szakost képez a magyar felsőoktatás?
  • Az öszödi beszédre adott reakciók
  • Tandíj-vita ill. felsőoktatási reform körüli vita
  • Mi ma az értelmiség feladata? kapcsán kibontakozó vita
  • A magyar tudomány helyzete
  • A téma lehet idegen nyelvű is – pl. Wikipedia oldalak „discussion” részei nagy vitát kiváltó kérdésekben

A hallgató feladata megfelelő vita megtalálása, az elemzett szövegek körének leszűkítése és a szövegek feldolgozása. (TV és egyéb médiumok vizsgálata is megengedett) Az elemzéshez javasolt a pragmadialektikai modell (erről majd részletesebben az érdeklődőknek) ill. a retorikai modellek használata. A munka során külön figyelmet érdemel a viták lezárása, az álláspontok lehatárolása / módosulása, a stratégiai manőverezés vizsgálata (vagyis a dialektikai és retorikai célok megfelelő egyeztetése), a metanarratívák jelenléte és jelentősége, valamint – amennyiben az elemzés retorikai – a megfelelő alakzatok, toposzok és trópusok vizsgálata.

2. A hallgató feladata a téma megtalálása, a szükséges másodlagos irodalom megismerése, majd a közösen egyeztetett szempontok alapján a téma feldolgozása.

Több, különböző perspektíva is hasznos lehet ebben a munkában:

  • Interjú tudományos újságírókkal, ezek elemzése
  • Content analysis: hogyan jelenik meg a tudomány és technika a hazai médiában. Tudományos hírek tartalmának elemzése (sokféle szempont közül lehet választani: források összehasonlítása, hírek feldolgozottsága, önálló munka vagy hírátvétel, magyar és külföldi hírek aránya, kritika megfogalmazása a tudományos szakértők véleményével szemben, hírek pontossága, narratív struktúrák, stb.)
  • Egy-egy vitatott esemény / kérdés / döntés elemzése:
  • Paks biztonságossága
  • Tiszai ciánszennyezés / épülő új aranybánya
  • A magyar kormány stratégiája Bős-Nagymaros kapcsán
  • Génkezelt termékek
  • Alternatív orvoslás / új orvosi eredmények
  • Táplálkozástudomány és fitness
  • Álhírek, faktoidok terjedése, információvesztés
  • A magyar tudományos ismeretterjesztés története
  • Tudományos ismeretterjesztésről alkotott modellek kritikai összevetése

Közös a két feladatcsoportban:

  • fontos a folyamatos munka!
  • első lépés a kutatási téma megtalálása
  • ezt követi az előzetes irodalom megismerése
  • a várható munkaterhelés becslése és a kérdés szűkítése
  • a feldolgozás lehetséges módszereinek megismerése és választás ezek közül
  • egy első változat készítése (akár több lépcsőben)
  • a kritikák alapján a végleges változat elkészítése
  • felkészülés a nyilvános szereplésre

4. A téma milyen korábban vagy párhuzamosan hallgatott tárgyak ismeretére épít, ezek közül melyik jelent előnyt a munkában (szakirodalom, kurzus, készségek, nyelvtudás, programozás ismeret, zenei ismeret stb.

Logika, és egyben előkészít a várhatóan induló kommunikációs elemzés szakirányra. Előny az idegen nyelven olvasás, a tartalomelemzési gyakorlat, a kérdőíves gyakorlat, a jó érveléstechnikai készség.