Kommunikáció és cselekvés. A kommunikáció fogalmának etimológiai elemzése. A kommunikatív cselekvés elmélete, három világ modell, a kommunikáció rétegei, igazságra, hitelességre, helyességre vonatkozó érvényességigények és érvényességvizsgálatok (Habermas). Beszédaktus-elmélet (Austin és Searle). A társalgás szerkezete, a jelentés jelentése (Grice, Searle). A relevancia problémája, kommunikációs maximák. Kitekintés: a relavancia – kicsit más – fogalma a kereséstechnológiában.

Kommunikáció és információ. Shannon-modell, McKay információtipizálása, információ modális tipizálása, képi kommunikáció, nem-verbális kommunikáció, mikrogesztusok. A kommunikációs helyzetek jellemzése, kommunikációs eszközök, a két nagy kommunikációs iparág: távközlési és médiaipar. A kommunikáció tranzakciós és rituális modellje, a kommunikációs helyzetek jellemzése, a kommunikációs eszközök értelme, jelenlétkommunikáció, időt és/vagy teret áthidaló a kommunikáció fogalma, az eszközpenetráció trendjei, Moore törvény. Információtípusok szerinti kommunikáció. Kommunikációs helyzetek, kommunikáció számossága, irányítottsága, struktúrája.

Elemi kommunikációs technikák. A posta rövid története (levél, csomag, logisztika), transzferhálózatok, távjelzési technikák. A távközlési ipar előzményei: egyidejű, teret áthidaló kommunikációs rendszerek, füstjelzés, fény- és tűzjelzés, fáklyatelegráf (hangjelzés, dobjel, harci kürt, postakürt, népi kultúra: gémeskút szemaforjelzés, tengerészeti jelzőrendszerek, zászló, szemafor, vasúti jelzőrendszer, szemafor, optikai telegráf). A jelenlétkommunikáció jelzései, amikor a beszéd alapú kommunikáció nem lehetséges (zászló- és karjelzési rendszerek, mutogatás, jelnyelv, rendőri karjelzés, fényjelzések). Többidejű, egyterű technikák (nyilvános terek, forgalomszabályozás, eligazítás, reklám, művészet).

1.zh.

Optikai és hangeszközök, távközlés . A villamosság (elektromosság) kultúrtörténete. A képrögzítés és képmegjelenítés előzményei, állóképi illúziótechnikák, camera obscura, laterna magica. Az állókép, képzőművészet, képnyomtatás, informatív kép, fotó; mozgásillúzió technikai előzményei, mozgástörténetek, storyline. A film, mozgóképes technológia, mozi. A rögzített hang, hangkeltés, hangerősítés, hanglejátszás, mikrofon, fonográf, lemezjátszó, CD, magnó. Írásbeliség, írás, írógép, nyomtatás, sajtó. Valós idejű távközlés, a globális kommunikáció kezdete (telegráf, telefon, telex, telefax, képtelefon, mobiltelefon).

Műsorszórás. A műsorszóró (broadcast) iparágak: sugárzott hang, a rádió, sugárzott kép, a tévé (előzmény a radar). A műsorszóró iparágak infrastruktúrájának, üzleti modelljeinek kialakulása. A kereskedelmi és közszolgálati műsorszórás modelljei. A műsorszám privatizálása: a videó.

Írásbeliség, médiakommunikáció. Írásbeliség, nyomtatás (írásbeliség, ábécé, írás, írógép, nyomtatás, sajtó, printer, tetoválás/testírás). Dokumentum és média. Memóriaintézmények, archívumok. Dokumentum, metainformáció, metaadat. KOS, tudásszervezési rendszer, taxonómia, tezaurusz, folkszonómia, ontológia, címkézés.

Tavaszi szünet

Digitális kommunikáció. A digitális kommunikáció alapfogalmai, memóriaintézmények, archívumok. Digitális kommunikáció, hálózat, interaktivitás rétegei, mulitmédia, hipermédia, peer production, web2, crowdsourcing, sharing, szerző, befogadó, sokszorosító, wikipedia, kollaboráció, kooperáció, reputáció. Az információs társadalom, tudástársadalom elméletei. Számítógép-hálózatok: számítógép, hálózat, web. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák. Navigáció, relevancia, kereséstipológia.

A megosztás gazdaságtana és joga. Tömegmédia és sokszorosítási technológiák. Termelő oldali és fogyasztó oldali sokszorosítási technikák, magnó, videó, web, p2p-hálózatok. Szerzői jogi kérdések, copyright-tól a creative commonsig, torrent, kalózkodás. A megosztás gazdaságának jogi kérdései, közösségi hálózatok, szociális szoftverek, a konvergencia szintjei.

2. zh.

Kollektív és gépi intelligencia. Kollektív intelligencia, web2.0, Peer production: grid, fájlcserélő hálózatok, humangrid, nyílt szoftverek, szabad tartalom, wiki, blog, crowdsourcing, közösségi hálók, konvergens tv szenzorok. Mediatizált terek, mindenütt jelenlevő számítástechnika, szenzorforradalom, a dolgok internetje. Web 3.0, szemantika, szemantikus web, gépi intelligencia, nyelvtechnológia, ontológia.

Ember-gép interakció. Az ember-gép interakció, az interfész kultúra kérdései, felhasználói felületek, interakciótervezés, interfészelemzés. 

Interakció, navigáció. Keresési lehetőségek, keresési stratégiák, szűrés, programming, relevancia, kereséstipológia.

A kérdőívtől az okosóráig. Egy kérdezz felelek játszma: a társadalomkutatók és a megfigyelt egyének közötti kommunikáció. Hogyan tudjuk meg, mit és miért csinálnak az emberek? A kutatói kérdezés technológiái, buktatói és a buktatók elkerülésére született megoldások. Az emberi viselkedés tudományos megfigyelésének változása az utóbbi tíz évben. A viselkedés közvetlen megfigyelésének új lehetőségei. Mérnökök, informatikusok és fizikusok szerepe az új társadalomtudományban.

3. zh.

Kommunikációs trendek. Adatbázisok, információs túltermelés, mérési, elemzési lehetőségek. A tudástermelés mérési lehetőségei, az információmennyiség becslései, a „how much info” projektek bemutatása. A hálózati média által teremtett új lehetőségek: hálózatelemzés, big data.

Tömegkommunikáció, nyilvánosság. A média és a hatalmi alrendszerek összefonódása, kölcsönhatása (Kittler), információ (média) és hatalom viszonya. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése, szimbolikus erőszak elmélete (Bourdieu). Irányítás és kontroll. Média, nyilvánosság, tömegkommunikáció, propaganda, sajtó, politika (Habermas).