Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem TANTÁRGYI ADATLAP kommunikáció és médiatudományi alapképzés I. Tantárgyleírás Vizuális kommunikáció Visual Communication A tantárgy oktatója A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend
A tantárgy leírása A kurzus célja a vizuális környezet kommunikatív aspektusainak tudatosítása a hallgatókban, annak elősegítése, hogy a hallgatók felkészülten értelmezzenek vizuális jelenségeket, magabiztosan állítsanak össze vagy tervezzenek meg vizuális tartalmakat. Bár a hangsúly a képi kommunikáción van, a félév során a tárgyakkal és a terekkel, terekben való kommunikáció is többször szóba kerül. A képi kommunikációt részben konkrét médiumoktól függetlenül vizsgáljuk, de a félév második felében egyes médiumok sajátosságaival is foglalkozunk. A központi kérdés az elméleti problémák tárgyalása, a példák elemzése és a gyakorlati feladatok megoldása során egyaránt az, hogy mi a kapcsolat a kommunikatív tartalom és a megformálás között, illetve mi befolyásolja, árnyalja ezt a kapcsolatot az adott társadalmi-kulturális kontextusban. A kurzus során tárgyalt főbb témakörök
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Szociológia és Kommunikáció Tanszék
Neptun-kód
szemeszter
K/V
értékelés
óraszám (e/gy)
kredit
nyelv
tárgyfélév
BMEGT43A208
2018/19 K v 4/0 5 magyar 1/2 Jász Borbála, egyetemi adjunktus
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szociológia és Kommunikáció Tanszék
-
-
A tantárgy témakörei
hétfő 14:15-17:45 | heti témakörök |
2019.02.04 | Bevezetés: A félév menete, feladatok, a teljesítés feltételeinek megbeszélése Esztétikai funkció, megismerés, funkcionalitás Kepes, Gy. „Művészet és tudomány” (Kepes, 1979b., Ponticulus Hungaricus, 2000. és 2014., online: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/kepes.html) |
2019.02.11 | Látás és vizuális környezet
|
2019.02.18 | Tárgyak
|
2019.02.25 | Terek Holahan, C. J. „A személyes tér” (Dúll – Kovács, 1998, 141-169.) |
2019.03.04 | Képek
|
2019.03.11 |
Prezentációk, vizsgadolgozatok témáinak megbeszélése |
2019.03.18 oktatási szünet | Tavaszi szünet |
2019.03.25 | Kép és szöveg, grafika, tipográfia, információ, adat
|
2019.04.01 | Kiállításlátogatás |
2019.04.08 | Vizuális meggyőzés Lester, P. M. „Visual Persuasion” (Lester, 2014, 72-97.) |
2019.04.15 | Fotográfia
|
2019.04.22 oktatási szünet | Húsvét |
2019.04.29 | Épület és város
|
2019.05.06 | Cselekvés képekkel, tárgyakkal, terekkel
|
2019.05.13 | 2. zárthelyi dolgozat Összefoglalás, a félév lezárása A vizuális kommunikáció etikai kérdései
Prezentációk, vizsgadolgozatok témáinak megbeszélése |
Irodalom
Arnheim, R. 2004. A vizuális élmény: Az alkotó látás pszichológiája. Budapest: Aldus.
Barthes, R. 2000. Világoskamra: jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa.
Bazin, A., 1995. Mi a film? Budapest: Osiris.
Boradkar, P. 2010. Designing Things: A Critical Introduction to the Culture of Objects. Oxford, New York: Berg.
Bubik, V. (szerk.) 2013. Vizualizáció a tudománykommunikációban. Budapest: ELTE TTK.
Buchanan, R. – Margolin, V. (eds.) 1995. Discovering Design: Explorations in Design Studies. Chicago and London: The University of Chicago Press.
Carroll, N. 1996. Theorizing the Moving Image. Cambridge: Cambridge University Press.
Clark, H. – Brody, D. (eds.) 2009. Design Studies: A Reader. Oxford and New York: Berg.
Crozier, R. 2001. Pszichológia és design. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Currie, G. 1995. Image and Mind: Film, Philosophy and Cognitive Science. Cambridge: Cambridge University Press.
Cságoly, F. 2014. Három könyv az építészetről 1.: A szépség. Budapest: Akadémiai.
Csíkszentmihályi, M. – Rochberg-Halton, E. 2011. Tárgyaink tükrében: az vagy, amit birtokolsz. Budapest: Libri.
Danto, A. C. 1996. A közhely színeváltozása: művészetfilozófia. Budapest: Enciklopédia.
Dúll, A. – Kovács, Z. (szerk.) 1998. Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény I. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
Ernyey, Gy. 2011. Design: Tervezéselmélet és termékformálás 1750-2010. Budapest: Ráday.
Gombrich, E. H. 1972. Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat.
Gómes Cruz, E. – Lehmuskallio, A. (eds.) 2016. Digital Photography and Everyday Life: Empirical Studies on Material Visual Practices. London-New York: Routledge.
Goodman, N. 1976. Languages of Art: An Approach to a Theory of Symbols. Indianapolis – Cambridge: Hackett.
Hall, E. T. 1987. Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat.
Heskett, J. 2002. Design: A very short introduction, Oxford and New York: Oxford University Press.
Highmore, B. 2009. The Design Culture Reader. London and New York: Routledge.
Horányi, Ö. (szerk.) 2003a. A sokarcú kép: válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Budapest: Typotex.
Horányi, Ö. (szerk.) 2003b. Kommunikáció II: a kommunikáció világa. Második, bővített és javított kiadás. Budapest: General Press.
Ivins, M. W. 2001. A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Budapest: Enciklopédia.
Kepes, Gy. 1979a. A látás nyelve. Budapest: Gondolat.
Kepes, Gy. 1979b. A világ új képe a művészetben és a tudományban. Budapest, Corvina. A „Művészet és tudomány” című fejezete elérhető: Ponticulus Hungaricus, IV. évfolyam 5. szám, 2000. május és XVIII. évfolyam 1. szám, 2014. január.
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/kepes.html
Kibédi-Varga, Á. 1997. „A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei.” In Thomka, B. (szerk.) Kép Fenomén Valóság. Budapest: Kijárat Kiadó, 300–320.
Lester, P. M. 20146. Visual Communication: Images with Messages. Boston: Wadsworth.
Lynch, K. é. n. „A város-imázs és elemei”
http://www.urb.bme.hu/segedlet/szakmernoki1/2011_12/varosepiteszetPDFesek/LocsmandiGabor20101026KevinLynch.pdf
Mag, V. é. n. „A mentális tér sajátosságai, kihívásai és problémái. (Kortárs térelméletek jellemzői)”
http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/29466/EME_EM2014-3_008_MagVincze_MentalisTer.pdf?sequence=1
Smith, K. – Moriarty, S. – Barbatsis, G. – Kenney, K. (eds.) 2005. Handbook of Visual Communication: Theory, Methods and Media. Mahway, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.
Sztompka, P. 2009. Vizuális szociológia: A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest — Pécs: Gondolat — PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.
A tantárgy oktatásának módja
előadás
II. Tantárgykövetelmények
Pótlási lehetőségek
Az egyetemi TVSZ szerint
Konzultációs lehetőségek
szerda 12:15-13:45 (előzetes email-egyeztetés alapján)
A kurzus teljesítésének feltételei
A kurzus teljesítésének feltételei
A félév végi aláírás feltétele az órák látogatása, valamint az, hogy a hallgató a félévközi feladatok fele esetében (lefelé kerekítve, típusonként) ne vegyen igénybe pótlást. Négy alkalmat (az órák 30%-át) meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kaphat aláírást. A jelenlétet az oktató rendszeres katalógussal ellenőrzi.
Reflexiók és/vagy zárthelyi dolgozatok:
- A hallgatók minden óra előtt leadhatnak egy rövid reflexiót az adott órához kapcsolódó kötelező szakirodalomról. (Ahol több szakirodalom is szerepel, ott a hallgató választhat, hogy melyikről ad le reflexiót.) A félév során 5 reflexiót kell leadni. A reflexió három típusú lehet:
- Mind map: Az olvasott szöveg gondolatmenetének vizuálisan elrendezett ismertetése. A mind map-et papíron kell elkészíteni, és az óra előtt kell leadni.
- Részletes szövegvázlat (1500-2000 leütés): A részletes szövegvázlatnak tartalmazni a kell az olvasott szöveg fő megállapításait és érvelési szerkezetét, logikus, áttekinthető vázlat formájában. A részletes szövegvázlatot az óra megkezdése előtt kell elküldeni az oktató e-mail címére, az e-mail tárgya „szövegvázlat” legyen.
- Recenzió (2000-2500 leütés): A recenziónak tartalmazni a kell az olvasott szöveg fő megállapításait, a hallgató önálló véleményét, gondolatait, valamint legalább egy konkrét példát, amit a hallgató az olvasottak alapján elemez. A recenziót az óra megkezdése előtt kell elküldeni az oktató e-mail címére, az e-mail tárgya „recenzió” legyen.
- Egy reflexióra 0-6 pontot lehet szerezni, több, mint 5 reflexiót is le lehet adni. A félévi jegybe a legjobb 5 reflexió eredménye számít, maximum 30 pontig.
- A félév során két alkalommal zárthelyi dolgozatot lehet írni. A zárthelyi dolgozatokra 15-15 pontot lehet szerezni.
- A félévi jegybe vagy a reflexiók vagy a zárthelyi dolgozatok pontszáma számít. Ha a hallgató mindkettőt teljesíti, akkor az oktató a kedvezőbb pontot veszi figyelembe.
- A reflexiók és zárthelyi dolgozatok pótlására és javítására a pótlásokra szolgáló héten, május 24-ig van lehetőség.
Kreatív gyakorlati feladatok, kritikák, prezentációk:
- A félév során legalább 5 kreatív gyakorlati feladatot kell megoldani, ebből legalább kettőt prezentálni is kell (5-10 perces prezentációk).
- A kreatív gyakorlati feladatokat mindig az adott hét második (gyakorlati) óráján beszéljük meg. A feladatok az adott hét témájára, szakirodalmára, előadására reflektáló, azoknak a gondolatmenetére, megállapításaira építő vizuális produktumok, amik lehetnek gyűjtés, összeállítás és saját alkotómunka (fotográfia, grafika, montázs stb.) eredményei is. A gyakorlati feladatot elektronikus formában kell leadni az oktató e-mail címére elküldve, legkésőbb az órát követő péntek este 22:00 óráig. Az e-mail tárgya „kreatív feladat” legyen.
- Két kreatív gyakorlati feladat helyett kritikát is le lehet adni (2000-2500 leütés). A kritikát a hallgató olyan kiállításról írhatja, amit a félév során látott.
- A gyakorlati feladatokra (vagy kritikákra) egyenként 0-4 pontot (összesen maximum 20 pontot) lehet szerezni. Több, mint 5 kreatív gyakorlati feladatot is le lehet adni, az oktató a legjobb 5 eredményt veszi figyelembe. A két prezentáció kritériumfeltétel, elmaradásuk esetén 5-5 pontot veszít a hallgató a kreatív gyakorlati feladatokra szerezhető 20 pontból.
- A kreatív gyakorlati feladatok, kritikák pótlására és javítására a pótlásokra szolgáló héten, május 25-ig van lehetőség. Elmaradt prezentációt egyszer (az elmaradt prezentációt követő héten) lehet pótolni.
Vizsgadolgozat (írásbeli vizsga):
A vizsgadolgozat (írásbeli vizsga) terjedelme 15-20 ezer leütés. A dolgozat elkészítését egy részletes vázlat bemutatása előzi meg. A vázlat tartalmazza a dolgozat rövid (20-25 soros) ismertetését, 10-15 pontból álló tematikus vázlatát és az előzetes bibliográfiát. A vázlat leadási határideje 2018. május 16. A vázlatot az oktató e-mail címére kell elküldeni, az e-mail tárgya „vázlat” legyen. Ha a hallgató 2018. június 1-ig leadja dolgozatának előzetes változatát (e-mailben, az e-mail tárgya „előzetes változat” legyen), akkor azt a kurzus oktatója néhány napon belül kommentálja. (Előzetes változat leadása nem kötelező.) A vizsgadolgozat végleges változatát legkésőbb 2015. június 17-ig kell leadni (e-mailben, az e-mail tárgya „vizsgadolgozat” legyen). A késés napi 2 pont levonással jár maximum 10 pontig (maximum 20%-ig). Június 20. után az oktató már nem fogad el vizsgadolgozatot.
A vizsgadolgozat elkészítésének alternatív formája egy kreatív gyakorlati projekt és elemzés. A kreatív gyakorlati projekt lehet fotográfiai (például tematikus képsorozat elkészítése), grafikai (például egy website tervezetének elkészítése), kritikai (például 4-5 kiállításról írt kritika), illetve más, a hallgató által javasolt (és az oktató által elfogadott) projekt. A vizsgadolgozat ebben az esetben a kreatív gyakorlati projektre reflektáló kritikai elemzés. Az elemzésnek ebben az esetben is meg kell felelnie a vizsgadolgozattal szemben támasztott követelményeknek és szempontoknak, terjedelme azonban lehet rövidebb is (10-15 ezer leütés).
A vizsgadolgozat értékelésének szempontjai
- A dolgozatban tárgyalt vizuális kommunikációs kérdés, probléma pontos és világos ismertetése (10 pont)
- A kurzus során feldolgozott és a korábbi tanulmányok során megismert releváns szakirodalom szempontjainak és érvrendszerének ismerete, integrálása (10 pont)
- A dolgozat szerkezete, áttekinthetősége (5 pont)
- A gondolatmenet és az állítások világossága, az érvelés minősége (logikai szerkezet), kreativitása, a fogalmak pontos, tisztázott és konzisztens használata (5 pont)
- Kritikai szemlélet, a kritikai észrevételek argumentatív alátámasztása (5 pont)
- Önálló álláspont megfogalmazása, az álláspont argumentatív alátámasztása, lehetséges ellenvetések vizsgálata (5 pont)
- Példák használata (5 pont)
- Nyelvi igényesség (5 pont)
- Kritériumkövetelmény a pontos idézés és hivatkozás (parafrázis esetében is), valamint a dolgozat végén szereplő pontos és teljes bibliográfia. Pontatlan idézés, hivatkozások és a bibliográfia hiánya vagy pontatlansága esetén a dolgozat nem értékelhető. A vizsgadolgozatokkal szemben támasztott részletes formai és tartalmi követelményeket a tanszéki honlapról letölthető Útmutató a Szociológia és Kommunikáció Tanszék kurzusainak és képzéseinek követelményeként benyújtandó vizsgadolgozatok elkészítéséhez című segédlet tartalmazza: http://szoc.bme.hu/images/pdf/Dolgozat_utmutato_2.pdf).
A félévi jegy (vizsgajegy) kiszámításának módja
A félévi jegy komponensei: |
% |
|
Értékelés: |
|
· Reflexiók vagy zárthelyi dolgozatok |
30 % |
|
90-100%: |
jeles |
· Kreatív gyakorlati feladatok, prezentációk |
20 % |
|
80–89 %: |
jó |
· Vizsgadolgozat (írásbeli vizsga) |
50 % |
|
70-79 %: |
közepes |
|
|
|
50-69 %: |
elégséges |
|
|
|
0-49%: |
elégtelen |
Értékelési szempontok
A feldolgozott szakirodalom valamely állításának és az állítást alátámasztó gondolatmenetnek (érvelésnek) pontos és tömör ismertetése
Értékelés
jeles (5) | Excellent [A] | |
jeles (5) | Very Good [B] | |
jó (4) | Good [C] | |
közepes (3) | Satisfactory [D] | |
elégséges (2) | Pass [E] | |
elégtelen (1) | Fail [F] |
A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Képesség
Attitűd
Önállóság és felelősség
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
összesen | 100% |
Tantárgyfelelős
név | beosztás | tanszék |
Bátori Zsolt | egyetemi docens | BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék |
Korábbi adatlapok