Nyomtatás
Vizuális kommunikáció (komMédia BA)

 

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

 

 

TANTÁRGYI ADATLAP

kommunikáció és médiatudományi alapképzés

 

I. Tantárgyleírás

 

Vizuális kommunikáció

Visual Communication

 

Neptun-kód szemeszter K/V értékelés óraszám (e/gy) kredit nyelv tárgyfélév
BMEGT43A208 2018/19Kv4/05magyar1/2

 

A tantárgy oktatója

Jász Borbála, egyetemi adjunktus
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szociológia és Kommunikáció Tanszék

 

A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
-

Kötelező/ajánlott előtanulmányi rend
-

A tantárgy leírása

A kurzus célja a vizuális környezet kommunikatív aspektusainak tudatosítása a hallgatókban, annak elősegítése, hogy a hallgatók felkészülten értelmezzenek vizuális jelenségeket, magabiztosan állítsanak össze vagy tervezzenek meg vizuális tartalmakat. Bár a hangsúly a képi kommunikáción van, a félév során a tárgyakkal és a terekkel, terekben való kommunikáció is többször szóba kerül. A képi kommunikációt részben konkrét médiumoktól függetlenül vizsgáljuk, de a félév második felében egyes médiumok sajátosságaival is foglalkozunk. A központi kérdés az elméleti problémák tárgyalása, a példák elemzése és a gyakorlati feladatok megoldása során egyaránt az, hogy mi a kapcsolat a kommunikatív tartalom és a megformálás között, illetve mi befolyásolja, árnyalja ezt a kapcsolatot az adott társadalmi-kulturális kontextusban.


 


 


A kurzus során tárgyalt főbb témakörök


 



  1. Képek, tárgyak, terek: esztétikai funkció, megismerés, funkcionalitás

  2. Látás és vizuális környezet

  3. Kommunikáció tárgyakkal

  4. Kommunikáció térrel, térben

  5. Kommunikáció képekkel

  6. Kép és szöveg viszonya

  7. Grafika, tipográfia, infografika, adatvizualizáció

  8. Vizuális meggyőzés

  9. Fotográfia

  10. Építészeti kommunikáció

  11. Vizuális kommunikáció a városban

  12. Képi propozíciók, cselekvés képekkel

  13. Cselekvés tárgyakkal és terekkel

  14. A vizuális kommunikáció etikai kérdései

 

A tantárgy témakörei

hétfő
14:15-17:45
heti témakörök
2019.02.04

Bevezetés: A félév menete, feladatok, a teljesítés feltételeinek megbeszélése

Esztétikai funkció, megismerés, funkcionalitás

Kepes, Gy. „Művészet és tudomány” (Kepes, 1979b., Ponticulus Hungaricus, 2000. és 2014., online: http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/kepes.html)

2019.02.11

Látás és vizuális környezet

  • Kepes, Gy. „Képalkotó rend” (Kepes, 1979a, 9-60.)
  • Kárpáti, A. „A vizuális megismerés” (Bubik, 2013, 11-26.)
  • Király, A. „A színekről” (Bubik, 2013, 55-78.)
2019.02.18

Tárgyak

  • Csíkszentmihályi, M. – Rochberg-Halton, E. „Az otthon legbecsesebb tárgyai” (Csíkszentmihályi – Rochberg-Halton, 2011, 95-137.)
  • Ernyey, Gy. „Bevezetés” (Ernyey, 2011, 15-30.)
2019.02.25

Terek

Holahan, C. J. „A személyes tér” (Dúll – Kovács, 1998, 141-169.)

2019.03.04

Képek

  • Gombrich, E. H. „A látható kép” (Horányi, 2003b, 92-107.)
  • Hadabás, G. „A kompozícióról (Bubik, 2013, 37-54.)
2019.03.11
  1. zárthelyi dolgozat

Prezentációk, vizsgadolgozatok témáinak megbeszélése

2019.03.18
oktatási szünet

Tavaszi szünet

2019.03.25

Kép és szöveg, grafika, tipográfia, információ, adat

  • Kepes, Gy. „Vizuális ábrázolás” (Kepes, 1979a, 61-159.)
  • Bubik, V. – Balázs, B. „A kiadványtervezésről” (Bubik, 2013, 108-144.)
  • Zsupponits, A. „Infografika a gyakorlatban” (Bubik, 2013, 169-209.)
2019.04.01

Kiállításlátogatás

2019.04.08

Vizuális meggyőzés

Lester, P. M. „Visual Persuasion” (Lester, 2014, 72-97.)

2019.04.15

Fotográfia

  • Barthes, R. Világoskamra, részletek (Barthes, 2000, 28-57.)
  • Lester, P. M. „Photography” (Lester, 2014, 272-305.)
2019.04.22
oktatási szünet

Húsvét

2019.04.29

Épület és város

2019.05.06

Cselekvés képekkel, tárgyakkal, terekkel

  • Novitz, D. „Képi illokúciós aktusok” (Horányi, 2003a, 363-380.)
  • Novitz, D. „Képi propozíciók” (Horányi, 2003a, 381-400.)
2019.05.13

2. zárthelyi dolgozat

Összefoglalás, a félév lezárása

A vizuális kommunikáció etikai kérdései

  • Newton, J. H. „Visual Ethics Theory” (Smith – Moriarty – Barbatsis – Kenney, 2005, 429-443.)
  • Reaves, S. „A Survey of Reactions to Photographic Manipulation” (Smith – Moriarty – Barbatsis – Kenney, 2005, 445-457.)

Prezentációk, vizsgadolgozatok témáinak megbeszélése

 

Irodalom

      Arnheim, R. 2004. A vizuális élmény: Az alkotó látás pszichológiája. Budapest: Aldus.

      Barthes, R. 2000. Világoskamra: jegyzetek a fotográfiáról. Budapest: Európa.

      Bazin, A., 1995. Mi a film? Budapest: Osiris.

      Boradkar, P. 2010. Designing Things: A Critical Introduction to the Culture of Objects. Oxford, New York: Berg.

      Bubik, V. (szerk.) 2013. Vizualizáció a tudománykommunikációban. Budapest: ELTE TTK.

      Buchanan, R. – Margolin, V. (eds.) 1995. Discovering Design: Explorations in Design Studies. Chicago and London: The University of Chicago Press.

      Carroll, N. 1996. Theorizing the Moving Image. Cambridge: Cambridge University Press.

      Clark, H. – Brody, D. (eds.) 2009. Design Studies: A Reader. Oxford and New York: Berg.

      Crozier, R. 2001. Pszichológia és design. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

      Currie, G. 1995. Image and Mind: Film, Philosophy and Cognitive Science. Cambridge: Cambridge University Press.

      Cságoly, F. 2014. Három könyv az építészetről 1.: A szépség. Budapest: Akadémiai.

      Csíkszentmihályi, M. – Rochberg-Halton, E. 2011. Tárgyaink tükrében: az vagy, amit birtokolsz. Budapest: Libri.

      Danto, A. C. 1996. A közhely színeváltozása: művészetfilozófia. Budapest: Enciklopédia.

      Dúll, A. – Kovács, Z. (szerk.) 1998. Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény I. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

      Ernyey, Gy. 2011. Design: Tervezéselmélet és termékformálás 1750-2010. Budapest: Ráday.

      Gombrich, E. H. 1972. Művészet és illúzió. Budapest: Gondolat.

      Gómes Cruz, E. – Lehmuskallio, A. (eds.) 2016. Digital Photography and Everyday Life: Empirical Studies on Material Visual Practices. London-New York: Routledge.

      Goodman, N. 1976. Languages of Art: An Approach to a Theory of Symbols. Indianapolis – Cambridge: Hackett.

      Hall, E. T. 1987. Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat.

      Heskett, J. 2002. Design: A very short introduction, Oxford and New York: Oxford University Press.

      Highmore, B. 2009. The Design Culture Reader. London and New York: Routledge.

      Horányi, Ö. (szerk.) 2003a. A sokarcú kép: válogatott tanulmányok a képek logikájáról. 2. módosított kiadás. Budapest: Typotex.

      Horányi, Ö. (szerk.) 2003b. Kommunikáció II: a kommunikáció világa. Második, bővített és javított kiadás. Budapest: General Press.

      Ivins, M. W. 2001. A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció. Budapest: Enciklopédia.

      Kepes, Gy. 1979a. A látás nyelve. Budapest: Gondolat.

      Kepes, Gy. 1979b. A világ új képe a művészetben és a tudományban. Budapest, Corvina. A „Művészet és tudomány” című fejezete elérhető: Ponticulus Hungaricus, IV. évfolyam 5. szám, 2000. május és XVIII. évfolyam 1. szám, 2014. január.

              http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/kepes.html

      Kibédi-Varga, Á. 1997. „A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei.” In Thomka, B. (szerk.) Kép Fenomén Valóság. Budapest: Kijárat Kiadó, 300–320.

      Lester, P. M. 20146. Visual Communication: Images with Messages. Boston: Wadsworth.

      Lynch, K. é. n. „A város-imázs és elemei”

      http://www.urb.bme.hu/segedlet/szakmernoki1/2011_12/varosepiteszetPDFesek/LocsmandiGabor20101026KevinLynch.pdf

      Mag, V. é. n. „A mentális tér sajátosságai, kihívásai és problémái. (Kortárs térelméletek jellemzői)”

              http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/29466/EME_EM2014-3_008_MagVincze_MentalisTer.pdf?sequence=1

      Smith, K. – Moriarty, S. – Barbatsis, G. – Kenney, K. (eds.) 2005. Handbook of Visual Communication: Theory, Methods and Media. Mahway, NJ: Lawrence Erlbaum Associates.

      Sztompka, P. 2009. Vizuális szociológia: A fényképezés mint kutatási módszer. Budapest —  Pécs: Gondolat — PTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék.

     

    A tantárgy oktatásának módja

    előadás

     

     

    II. Tantárgykövetelmények

     

     

    Pótlási lehetőségek

    Az egyetemi TVSZ szerint

     

    Konzultációs lehetőségek

    szerda 12:15-13:45 (előzetes email-egyeztetés alapján)

     

    A kurzus teljesítésének feltételei

    A kurzus teljesítésének feltételei

     

    A félév végi aláírás feltétele az órák látogatása, valamint az, hogy a hallgató a félévközi feladatok fele esetében (lefelé kerekítve, típusonként) ne vegyen igénybe pótlást. Négy alkalmat (az órák 30%-át) meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kaphat aláírást. A jelenlétet az oktató rendszeres katalógussal ellenőrzi.

     

     

    Reflexiók és/vagy zárthelyi dolgozatok:

     

    • A hallgatók minden óra előtt leadhatnak egy rövid reflexiót az adott órához kapcsolódó kötelező szakirodalomról. (Ahol több szakirodalom is szerepel, ott a hallgató választhat, hogy melyikről ad le reflexiót.) A félév során 5 reflexiót kell leadni. A reflexió három típusú lehet:
      • Mind map: Az olvasott szöveg gondolatmenetének vizuálisan elrendezett ismertetése. A mind map-et papíron kell elkészíteni, és az óra előtt kell leadni.
      • Részletes szövegvázlat (1500-2000 leütés): A részletes szövegvázlatnak tartalmazni a kell az olvasott szöveg fő megállapításait és érvelési szerkezetét, logikus, áttekinthető vázlat formájában. A részletes szövegvázlatot az óra megkezdése előtt kell elküldeni az oktató e-mail címére, az e-mail tárgya „szövegvázlat” legyen.
      • Recenzió (2000-2500 leütés): A recenziónak tartalmazni a kell az olvasott szöveg fő megállapításait, a hallgató önálló véleményét, gondolatait, valamint legalább egy konkrét példát, amit a hallgató az olvasottak alapján elemez. A recenziót az óra megkezdése előtt kell elküldeni az oktató e-mail címére, az e-mail tárgya „recenzió” legyen.
    • Egy reflexióra 0-6 pontot lehet szerezni, több, mint 5 reflexiót is le lehet adni. A félévi jegybe a legjobb 5 reflexió eredménye számít, maximum 30 pontig.
    • A félév során két alkalommal zárthelyi dolgozatot lehet írni. A zárthelyi dolgozatokra 15-15 pontot lehet szerezni.
    • A félévi jegybe vagy a reflexiók vagy a zárthelyi dolgozatok pontszáma számít. Ha a hallgató mindkettőt teljesíti, akkor az oktató a kedvezőbb pontot veszi figyelembe.
    • A reflexiók és zárthelyi dolgozatok pótlására és javítására a pótlásokra szolgáló héten, május 24-ig van lehetőség.

     

     

    Kreatív gyakorlati feladatok, kritikák, prezentációk:

     

    • A félév során legalább 5 kreatív gyakorlati feladatot kell megoldani, ebből legalább kettőt prezentálni is kell (5-10 perces prezentációk).
    • A kreatív gyakorlati feladatokat mindig az adott hét második (gyakorlati) óráján beszéljük meg. A feladatok az adott hét témájára, szakirodalmára, előadására reflektáló, azoknak a gondolatmenetére, megállapításaira építő vizuális produktumok, amik lehetnek gyűjtés, összeállítás és saját alkotómunka (fotográfia, grafika, montázs stb.) eredményei is. A gyakorlati feladatot elektronikus formában kell leadni az oktató e-mail címére elküldve, legkésőbb az órát követő péntek este 22:00 óráig. Az e-mail tárgya „kreatív feladat” legyen.
    • Két kreatív gyakorlati feladat helyett kritikát is le lehet adni (2000-2500 leütés). A kritikát a hallgató olyan kiállításról írhatja, amit a félév során látott.
    • A gyakorlati feladatokra (vagy kritikákra) egyenként 0-4 pontot (összesen maximum 20 pontot) lehet szerezni. Több, mint 5 kreatív gyakorlati feladatot is le lehet adni, az oktató a legjobb 5 eredményt veszi figyelembe. A két prezentáció kritériumfeltétel, elmaradásuk esetén 5-5 pontot veszít a hallgató a kreatív gyakorlati feladatokra szerezhető 20 pontból.
    • A kreatív gyakorlati feladatok, kritikák pótlására és javítására a pótlásokra szolgáló héten, május 25-ig van lehetőség. Elmaradt prezentációt egyszer (az elmaradt prezentációt követő héten) lehet pótolni.

     

    Vizsgadolgozat (írásbeli vizsga):

     

    A vizsgadolgozat (írásbeli vizsga) terjedelme 15-20 ezer leütés. A dolgozat elkészítését egy részletes vázlat bemutatása előzi meg. A vázlat tartalmazza a dolgozat rövid (20-25 soros) ismertetését, 10-15 pontból álló tematikus vázlatát és az előzetes bibliográfiát. A vázlat leadási határideje 2018. május 16. A vázlatot az oktató e-mail címére kell elküldeni, az e-mail tárgya „vázlat” legyen. Ha a hallgató 2018. június 1-ig leadja dolgozatának előzetes változatát (e-mailben, az e-mail tárgya „előzetes változat” legyen), akkor azt a kurzus oktatója néhány napon belül kommentálja. (Előzetes változat leadása nem kötelező.) A vizsgadolgozat végleges változatát legkésőbb 2015. június 17-ig kell leadni (e-mailben, az e-mail tárgya „vizsgadolgozat” legyen). A késés napi 2 pont levonással jár maximum 10 pontig (maximum 20%-ig). Június 20. után az oktató már nem fogad el vizsgadolgozatot.

     

    A vizsgadolgozat elkészítésének alternatív formája egy kreatív gyakorlati projekt és elemzés. A kreatív gyakorlati projekt lehet fotográfiai (például tematikus képsorozat elkészítése), grafikai (például egy website tervezetének elkészítése), kritikai (például 4-5 kiállításról írt kritika), illetve más, a hallgató által javasolt (és az oktató által elfogadott) projekt. A vizsgadolgozat ebben az esetben a kreatív gyakorlati projektre reflektáló kritikai elemzés. Az elemzésnek ebben az esetben is meg kell felelnie a vizsgadolgozattal szemben támasztott követelményeknek és szempontoknak, terjedelme azonban lehet rövidebb is (10-15 ezer leütés).

     

    A vizsgadolgozat értékelésének szempontjai

     

    1. A dolgozatban tárgyalt vizuális kommunikációs kérdés, probléma pontos és világos ismertetése (10 pont)
    2. A kurzus során feldolgozott és a korábbi tanulmányok során megismert releváns szakirodalom szempontjainak és érvrendszerének ismerete, integrálása (10 pont)
    3. A dolgozat szerkezete, áttekinthetősége (5 pont)
    4. A gondolatmenet és az állítások világossága, az érvelés minősége (logikai szerkezet), kreativitása, a fogalmak pontos, tisztázott és konzisztens használata (5 pont)
    5. Kritikai szemlélet, a kritikai észrevételek argumentatív alátámasztása (5 pont)
    6. Önálló álláspont megfogalmazása, az álláspont argumentatív alátámasztása, lehetséges ellenvetések vizsgálata (5 pont)
    7. Példák használata (5 pont)
    8. Nyelvi igényesség (5 pont)
    9. Kritériumkövetelmény a pontos idézés és hivatkozás (parafrázis esetében is), valamint a dolgozat végén szereplő pontos és teljes bibliográfia. Pontatlan idézés, hivatkozások és a bibliográfia hiánya vagy pontatlansága esetén a dolgozat nem értékelhető. A vizsgadolgozatokkal szemben támasztott részletes formai és tartalmi követelményeket a tanszéki honlapról letölthető Útmutató a Szociológia és Kommunikáció Tanszék kurzusainak és képzéseinek követelményeként benyújtandó vizsgadolgozatok elkészítéséhez című segédlet tartalmazza: http://szoc.bme.hu/images/pdf/Dolgozat_utmutato_2.pdf).

     

     

    A félévi jegy (vizsgajegy) kiszámításának módja

     

    A félévi jegy komponensei:

    %

     

    Értékelés:

    ·       Reflexiók vagy zárthelyi dolgozatok                         

    30 %

     

    90-100%:

    jeles

    ·       Kreatív gyakorlati feladatok, prezentációk

    20 %

     

    80–89 %:

    ·       Vizsgadolgozat (írásbeli vizsga)

    50 %

     

    70-79 %:

    közepes

     

     

     

    50-69 %:

    elégséges

     

     

     

    0-49%:

    elégtelen

     

    Értékelési szempontok

    A feldolgozott szakirodalom valamely állításának és az állítást alátámasztó gondolatmenetnek (érvelésnek) pontos és tömör ismertetése

     

    Értékelés

    jeles (5) Excellent [A]
    jeles (5) Very Good [B]
    jó (4) Good [C]
    közepes (3) Satisfactory [D]
    elégséges (2) Pass [E]
    elégtelen (1) Fail [F]

     

    A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák

    Tudás


    Képesség


    Attitűd


    Önállóság és felelősség


     

    A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka

    összesen100%

     

    Tantárgyfelelős

    név beosztás tanszék
    Bátori Zsoltegyetemi docens BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék

     

    Korábbi adatlapok