Szavak és Tettek Műhely

Képi implikatúrák, vizuális érvelés
Szavak és Tettek Műhely Cselekvés és Kontextus Workshopok Képi irónia (2019. május 17.) Language and Power (2019. május 10.) Kormányzás, szabályozás és részvételi politika a nagyvárosokban (2019. május 3.) Normák: szabályok vagy egyensúlyok (2019. április 26.) Modalitások, normák, logika (2019. január 7.) A pejoratív kifejezések szemantikája és pragmatikája: a szexista nyelvhasználat esete (2018. december 7.) Önvezető autók: etikai, jogi és logikai kérdések (2018. november 9.) Pre-read workshop on Creatures of fiction, posits of failed scientific theories: A debate between Jeffrey Goodman (James Madison University, Virginia) and Zsófia Zvolenszky (SAS Philosophy, ELTE) (2018. október 24.) A fiktív nyelvhasználat szemantikája és pragmatikája (2018. június 8.) Képi implikatúrák, vizuális érvelés (2018. március 9.) Jogok, kötelezettségek, szabályok -- interdiszciplináris megközelítésben (2018. február 9.)
Képi irónia
2019. május 17. (péntek) 10:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) workshopja Az irónia keresztül-kasul áthatja a hétköznapi kommunikációs aktusainkat, különösen ami az ún. digitális kommunikációt illeti, azon belül is a multimodális kommunikációt, gondoljunk csak a mémekre vagy a közösségi oldalakon ironikus kommentek kíséretében megosztott tartalmakra. Vajon a társalgási irónia működésének magyarázatára kidolgozott nyelvfilozófiai modellek – az irónia mint társalgási implikatúra (Grice, neo-griceánusok), visszhangelmélet (Wilson–Sperber, relevanciaelmélészek), színleléselmélet (Clark–Gerrig, Currie) – mennyiben alkalmazhatók a képi és a multimodális irónia eseteire? Egyáltalán létezik-e tisztán képi irónia, vagy mindig szükség van valamilyen nyelvi kísérőre? Melyek azok a kontextuális jelzések, amelyek életre hívják a képi vagy a multimodális (társalgási) iróniát? Vajon ha a képi irónia teljes egészében kontextuális jelenség, milyen esélyei vannak annak, hogy a képkereső szoftverek a jövőben képesek legyenek felismerni a képi irónia eseteit? A workshopon ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keressük a választ. Vitaindítók Bárány Tibor (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Taszék): Figuratív jelentés, társalgási implikatúra, visszhang, színlelés. A verbális és a képi irónia elméleteiről Finta Szilvia (Szent Pál Akadémia, ELTE BTK Filozófia Intézet): Szokatlan, különös -- ironikus? Érvek a tisztán képi irónia mellett Fiáth Heni (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): Irónia két és három dimenzióban Wunderlich Péter (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): I'm fine :-/ Az ellentmondás mint irónia Léteznek-e képi implikatúrák? A pragmatikai elméletek kiterjesztéséről a vizuális kommunikáció eseteire
Language and Power
2019. május 10. (péntek) 10:00--19:00 ELTE I épület Filozófiai Tanszéki Könyvtár	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) workshopja 10:00 opening 10:10--11:20 Eyja Brynjarsdóttir (School of Education, University of Iceland, Reykjavik): Silencing Resistance: On Misrepresentations of the #MeToo Movement 11:20--12:30 Brice Bantegnie (Institute of Philosophy, Czech Academy of Sciences, Prague): Concepts, Language and Ideology 12:30--13:15 lunch break 13:15--14:00 Heni Fiáth (Moholy-Nagy University of Art and Design, Budapest): The Double Nature of the Power of Design 14:00--14:45 Szilvia Finta (Eötvös Loránd University, Faculty of Humanities – Institute of Philosophy, Department of Logic, Saint Paul Academy – Department of Ancient Languages): Names as Weapons: The Significance of Giving Names and the Evolution of their Usage from the Perspective of Philosophy of Language in the Context of the Arab-Israeli Conflict 14:45--15:30 Áron Dombrovszki (Eötvös Loránd University, Faculty of Humanities – Institute of Philosophy, Department of Logic): What have we learned from Sarah-Jane Leslie? A New Approach to Generics 15:30--16:15 Zsófia Zvolenszky (Eötvös Loránd University, Faculty of Humanities – Institute of Philosophy, Department of Logic): Conducting Academic Debates about Prejudice-laden Generic Claims: A Methodological Recommendation about Minimizing Harmful Consequences 16:30--19:00 informal discussion, reception Organizers: Zsófia Zvolenszky (ELTE), Áron Dombrovszki (ELTE), Tibor Bárány (BME)
Kormányzás, szabályozás és részvételi politika a nagyvárosokban
2019. május 3. (péntek) 13:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) workshopja A kortárs társadalomtudományok egyik alapvetése, hogy az állam, a civil szféra és a magánaktorok között más módon történik a felelősségi körök és a munka elosztása, mint akár a huszadik század közepén. A feladatok kiszervezése a magánszektorba, a civil szervezetek lobbitevékenysége, nemzetközi egyezmények és a diplomácia szoft (pl. kulturális, szervezeti) elemei gyakran egyfajta hibrid kormányzáshoz vezetnek. Az automatizáció, az okos városok kiépítését célzó fejlesztések esetében különösen érzékeny a kutatás-fejlesztési szektor és az állami támogatás, szabályozás viszonya, az intézményrendszerek szerepe abban, hogy megfelelő fékek és ellensúlyok mellett engedjünk teret az innovációs folyamatnak. A workshop a modern nagyváros döntéshozatali folyamatait, intézményes csatornáit tematizálja: Milyenek lehetnek a demokratikus kommunikáció csatornái? Mit lehet tenni olyan helyzetekben, amikor az innovációs szaktudás jellege miatt a döntésben érdekelt felek kompetenciái nem vagy alig fednek át? Ezeket tekintetbe véve milyen szerepe lehet a civil szervezeteknek akár az innovációs, akár a szakpolitikai folyamatokban? A kérdéseket nyelvfilozófiai, társadalomelméleti és empirikus társadalomtudományi szemszögből, a különböző megközelítéseket egymással párbeszédbe állítva vizsgáljuk. Vitaindítók Kocsis János Balázs (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék, Magyar Urbanisztikai Társaság): Szereplők és erőterek -- képviselet, participáció és döntéshozatal településeken Vonnák Diána (Durham University, Városkutatás Kft.): Átalakuló állam: decentralizáció és az önkormányzati szerepvállalás lehetőségei Ukrajna példája alapján
Normák: szabályok vagy egyensúlyok
2019. április 26. (péntek) 13:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) workshopja A társadalmi normákról szóló irodalom egy jelentős része a szabályok természetével foglalkozik. A normakövető magatartás vizsgálata ebben az elemzési keretben a szabálykövető cselekvés elemzését jelenti. Azonban néhány kutató az emberi játszmák racionális döntéselméleti modellezési keretét, a játékelméletet alkalmazza a normakövető magatartás (és vele a normák) vizsgálatához (Binmore 2005, Kandori 1992). Ez utóbbi értelmezési keretben a normák emberi játszmák egyensúlyai, és ennek megfelelően a normakövető magatartás (cél)racionális, haszonmaximalizáló cselekvés eredménye. Az utóbbi években néhányan amellett érvelnek, hogy a két megközelítés összehangolható (Guala & Hindricks 2014), és ehhez a korrelált egyensúly (Aumann 1974, 1987) játékelméleti koncepcióját hívják segítségül (Gintis 2016, Guala 2016, Hindricks & Guala 2015). A korrelált egyensúly úgy jön létre, hogy egy (akár nagyon sok szereplős) emberi játszma résztvevői közösen megfigyelt parancsokat követnek (cél)racionális módon abból a feltevésből kiindulva, hogy mindenki tudja, hogy mindenki megfigyeli ezeket a szabályokat és tudja is ezt másokról. A két megközelítést áthidaló elmélet azonban nem mentes a hiányoktól és ellentmondásoktól, ráadásul első látásra ellentmond a normakövető magatartás természetére vonatkozó megfigyeléseknek. Összehangolható-e a deontikus logikán nyugvó döntési séma a hedonisztikus cselekvés modelljével? Erre próbálunk választ találni. Vitaindítók Danka István (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék): Szabálykövetés és célracionalitás: filozófiai modellek Janky Béla (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Szabálykövetés és célracionalitás: egy játékelméleti megközelítés
Modalitások, normák, logika
2019. január 7. (hétfő) 10:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) nyelvfilozófiai workshopja A klasszikus megkülönböztetés szerint (Rawls 1955, Searle 1969, 1995) kétféle normatípusról beszélhetünk: a regulatív (Searle) vagy summázati szabályok (Rawls) olyan cselekvésekre vonatkoznak, amelyeket egyébként is végzünk, míg a konstitutív (Searle) vagy gyakorlati szabályok (Rawls) tulajdonképpen maguk definiálják a cselekményeket, amelyeket „szabályoznak”. Ennek megfelelően míg a regulatív normák esetében a szabályozás nyelvileg is megjelenik (felszólító mód, deontikus modalitás), addig a konstitutív szabályokat jellemzően kijelentő módban szokás megfogalmazni. Vajon ez azt jelenti, hogy a nyelvi megformáltságból biztosan beazonosíthatjuk a norma fajtáját? S ha igen, ez valódi különbséget jelent a normák – logikai szerkezete stb. – között, vagy csak nyelvi-nyelvészeti különbségről van szó? A jogszabályokban nagyon sok a deontikus modalitást nem megjelenítő normaszöveg – ezek akkor nem is köteleznek bennünket semmire? Mennyire szoros a nyelvi modalitás és a logikai modalitás között a kapcsolat? Ha nem különösebben, honnan tudjuk, hogy egy megnyilvánulás esetében milyen modalitással kell számolnunk? Kratzer (1991) példája szerint („Ez az autó 120 km/órát megy”) néha a modalitás az ige inherens része. Csak igék tudnak ilyet vagy más szófajú szavak is? Honnan tudjuk, melyek ezek a szavak? Honnan tudjuk, hogy az ilyen szavakat tartalmazó kijelentésnek mi a logikai szerkezete? Honnan tudjuk, hogy egy jogszabály minden „lehet”-je és „kell”-je deontikus modalitást takar? Tudjuk egyáltalán? Vitaindítók Markovich Réka (University of Luxemburg, Computer Science Research Unit; BME GTK Üzleti Jog Tanszék; ELTE BTK Logika Tanszék): Mit ír elő a KRESZ és kinek? Modalitások és normák a közlekedési szabályokban a deontikus logika szemszögéből Finta Szilvia (Szent Pál Akadémia): Általánosítható-e az egyedi? Az egyedi esetek általánosításának problematikája a zsidó vallási jog szemszögéből Hamp Gábor (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Jogosultságok a családtámogatási törvényben Szakadát István (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Normák és feltételek
A pejoratív kifejezések szemantikája és pragmatikája: a szexista nyelvhasználat esete
2018. december 7. (péntek) 10:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) nyelvfilozófiai workshopja A pejoratív kifejezések csupán a kimondott szavak – alkalmi vagy állandósult – konnotációi révén hordoznak és közvetítenek elfogadhatatlan tartalmakat, vagy a kérdéses tartalmak közvetlenül részét képezik a pejoratív kifejezéseket tartalmazó mondatok szemantikai jelentésének? A szexista nyelvhasználat elkerülésének igénye a kifejezhető tartalmak körét korlátozza, vagy csupán a megfogalmazás módjára vezet be megszorításokat? Vitaindítók Réz Anna (ELTE BTK Filozófia Intézet): Mi számít szexistának? Kálmán László (MTA Nyelvtudományi Intézet): A leegyszerűsítő nyelvszemlélet esete a diszkrimináló beszéddel Dombrovszki Áron (ELTE BTK Filozófia Intézet): Pornográfia és beszédaktus-elmélet Danka István (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék): Online bántalmazás: fiktív, virtuális, valóságos
Önvezető autók: etikai, jogi és logikai kérdések
2018. november 9. (péntek) 10:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) filozófiai workshopja A workshop célja az önvezető autók működtetésével kapcsolatos filozófiai és (társadalom- és bölcsészettudományi) interdiszciplináris megközelítések, problémák felvázolása, a lehetséges álláspontok elemzése. A homloktérben az automatizációt érintő nomatív – például felelősségre, kötelességre, szabályokra, metaszabályokra, erkölcsi, jogi elvárásokra vonatkozó – kérdések szerepelnek. A workshopon az önvezető autókkal kapcsolatos etikai, jogi és logikai kérdésekkel fogunk foglalkozni: az ember és a mesterséges intelligencia viszonyát illető problémákkal (például a társas tanulás, a technológiai átláthatóság szempontjából), valamint a kreativitás, az erkölcsi normák, a racionalitás, az önismeret, a munkavégzés változó szerepének emberi és MI-aspektusaival. Vitaindítók Vonnák Diána (Durham University, Városkutatás Kft.): Önvezető autók és a társadalmi-kulturális faktorok Gébert Judit (SZTE) -- Tőzsér János (MTA BTK): Meseautóban színezüst erdők során. A felelősségteljes innováció illúziója Kapelner Zsolt (CEU): Uralhatnak-e minket az intelligens algoritmusok? Véber Virág (ELTE): Erkölcsi ágensek-e a számítógépes rendszerek? Bernáth László (MTA BTK): Az autonóm gépek morális felelőssége az emberekhez viszonyított hasonlóságok és különbségek tükrében
Pre-read workshop on Creatures of fiction, posits of failed scientific theories: A debate between Jeffrey Goodman (James Madison University, Virginia) and Zsófia Zvolenszky (SAS Philosophy, ELTE)
2018. október 24. (szerda) 14:30--16:00 ELTE Filozófia Intézet	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) nyelvfilozófiai workshopja 3 papers are discussed with their authors present: Goodman, J. (2014). “Creatures of Fiction, Objects of Myth”. Analysis Zvolenszky, Z. (2016). “Fictional Characters, Mythical Objects and the Phenomenon of Inadvertent Creation”. Res Philosophica Sections 3-6.1 (pages 315-328) Goodman, J. (2017). “On Inadvertently Created Abstracta, Fictional Storytelling, and Scientific Hypothesizing”. Res Philosophica
A fiktív nyelvhasználat szemantikája és pragmatikája
2018. június 8. (péntek) 12:00--16:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia) nyelvfilozófiai workshopja A szépirodalomról, tágabban a fikcióról szóló nyelvhasználat gyakran a fikció világára vonatkozik: például a „Picur iskolás” a PomPom sorozat világában igaz csak, a valós iskolások közt nincsen PomPom-parókával sétáló és beszélgető kislány. Közben viszont a fikcióról szóló nyelvhasználat más esetei – „Picur mesehős” – éppen a valóságban igazak, a PomPom sorozat világában nem. Általánosabban: milyen hasonlóságokat, különbségeket mutat a fikció világát és a hétköznapibb, a valóságot célzó nyelvhasználat? Elemzésükkor feltételeznünk kell vajon, hogy a fiktív karakterek (például a mesehősök, regények, filmek szereplői) valamilyen értelemben léteznek (például Picur létezik, viszont Picur öccse nem, mivel a PomPom sorozat világában Picur testvérével nem találkozunk)? Ha a válaszunk „igen”, akkor mit mondhatunk a fiktív karakterek természetéről? Hogyan adhatjuk átfogó, szisztematikus elemzését a fikcióról szóló állításoknak, lefedve azokat az eseteket is, amelyek a fikció világára vonatkoznak, és azokat is, amelyek nem? Amikor egy fiktív művet olvasunk, annak értelmezése hogyan befolyásolhatja a valóságra vonatkozó meggyőződéseinket, és fordítva: a valóságról alkotott meggyőződéseink milyen szerepet játszanak a fikció értelmezésekor? Vitaindítók Zvolenszky Zsófia (Szlovák Tudományos Akadémia, Filozófia Intézet, Analitikus Filozófia Tanszék, Pozsony; ELTE BTK Filozófia Intézet, Logika Tanszék): Az irodalmi művek szereplői mint emberalkotta absztrakt tárgyak. Újabb viták az akaratlan szerzői alkotás jelenségéről Dombrovszki Áron (ELTE BTK Filozófia Intézet): A negatív egzisztenciális állítások esete -- öt évtized távlatából Danka István (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék): Online bántalmazás: fiktív, virtuális, valóságos

2018. március 9. (péntek) 9:30--15:30 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia), valamint a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék vizuális kommunikációs workshopja Vajon a nyelvi kommunikációs jelenségek leírására kidolgozott pragmatikai magyarázó modelleket milyen megkötésekkel alkalmazhatjuk a képi kommunikáció eseteire? Létezik-e nem szó szerinti képhasználat? Van-e olyan, hogy képi irónia? Ha igen, akkor hogyan jön létre az az alapvető képi jelentés, amely a különböző pragmatikai folyamatok révén a konkrét kommunikációs helyzetben módosul? Azonosítható-e a képi érvelés önálló tudományterülete, vagy kizárólag a verbális érvelés kontextusában tudunk a képekről mint argumentumokról beszélni? Egyáltalán: hogyan fejezhetünk ki propozíciókat képek segítségével? És hogyan adhatunk elő képi úton összefüggő érveléseket? Beszélhetünk-e egymásra reflektáló képi üzenetekről, azonosítható-e egy olyan vitatér, amelyben a vizuális érvek mint a diskurzus elemei megjelennek? Léteznek-e multimodális érvek, hogyan tudjuk értelmezni az ilyen típusú tartalmakat? Mindezeket a jelenségeket a kommunikációs kontextus mely jellegzetességei teszik lehetővé? Vitaindítók Gárdos Judit (MTA TK Szociológiai Intézet): Diagramok és a tudomány. Egy esettanulmány Finta Szilvia (Szent Pál Akadémia): Allegória és szimbólum. Képi érvelések a Héber Szentírásban és a rabbinikus irodalomban Bárány Tibor (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Taszék): Léteznek-e képi implikatúrák? A pragmatikai elméletek kiterjesztéséről a vizuális kommunikáció eseteire Csordás Hédi Virág (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék): Egymásra reflektáló reklámok. Hogyan lehet vizuális érvekkel vitázni? Danka István (BME GTK Filozófia és Tudománytörténet Tanszék): Látszat és valóság: verbális és vizuális irónia

Jogok, kötelezettségek, szabályok -- interdiszciplináris megközelítésben
2018. február 9. (péntek) 9:30--14:00 BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék	BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék, a Szavak és Tettek Műhely (Budapest Workshop for Language in Action, ELTE BTK, vezető: Zvolenszky Zsófia), valamint a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék workshopja Vajon miféle normákat ír elő a KRESZ az önvezető autók számára? A különféle szabályrendszerekben szereplő jogokkal, kötelezettségekkel azok érvelésekben betöltött szerepével a deontikus logikán túl a nyelvészeti, filozófiai, informatikai kutatások egész sora foglalkozik, izgalmas módon ötvözve elméleti és gyakorlati kérdéseket. Például Wesley Hohfeld jogelméletének négy jogosultság- és négy kötelezettségfogalmát deontikus logikai formulákkal leírva kísérletet tehetünk a jogszabályokban előforduló normamondatok logikai reprezentálására. Mindez segítséget nyújthat számunkra abban is, hogy egyértelmű leírását adjuk annak a normatív térnek, amelyben – a jóslatok szerint – az önvezető autók színre lépésével az emberek mellett gépi ágensek is megjelennek. Mielőtt ez megvalósul, jó lenne megérteni, miben különbözik az ember cselekvését szabályozó normarend a gépet vezérlő parancskészlettől, mit jelent a jogosultság, a szabadság, a kötelezettség, a tiltás fogalma az ember és az autonóm jármű számára, illetve azt is jó lenne tudni, vajon van-e olyan háttértudás az ember fejében, amelyet nem lehet a közlekedésre vonatkozó jogszabályokból levezetni, amely így kontextuális ismeretnek tekinthető. Más szabályrendszerek, célok, ágensek, jogok, kötelezettségek esetén milyen megkötéseket, elvárásokat azonosíthatunk be? A különféle tematikus területek és diszciplínák eredményei hogyan viszonyíthatók, kapcsolhatók egymáshoz? Vitaindítók Finta Szilvia (Szent Pál Akadémia): Erkölcsös programozás, programozott erkölcs: avagy lehet-e hős egy robot? Etikai döntések a zsidó vallási jog perspektívájából Szakadát István (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): A KRESZ deontikus logikai elemzésének feladatairól Hamp Gábor (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): A KRESZ-táblák rendszerének szemantikai és pragmatikai elemzése