2019/10/15 Csák Róbert
A szerhasználat sajátosságai vidéki szegregátumokban
A vidéki szegregátumokban élők szerhasználatára az új pszichoaktív szerek (ÚPSZ) magyarországi
terjedése irányította rá a figyelmet, és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatták, hogy a
mélyszegénységben élő marginalizált társadalmi csoportok kitettsége ezeknek a szereknek jóval
magasabb. Az előadásban a szegregátumokban élők szerhasználatával kapcsolatban az elmúlt három
évben végzet kutatásaink eredményeit foglalom össze, amelyekben döntően arra a két kérdésre
kerestük a választ, hogy a magyarországi szegregátumokban marginalizált helyzetben élő legális és
illegális szereket használók jellemzői és szerhasználati szokásai milyen jellegzetességekkel írhatóak
le? Illetve, hogy melyek azok a tényezők, amelyek nehezítik az itt élő szerhasználók szociális és
egészségügyi alapellátásba, illetve addiktológiai ellátásba jutását? Az eredményeink alapján azt
próbálom majd bemutatni tehát, hogy mit tudunk jelenleg arról, hogy ebben a populációban milyen
szerhasználati mintázatok jellemzőek, és milyen tényezők befolyásolják a szerhasználat
következményeit ezen a színtéren.
Az adatok két kutatásból származnak. Az első kutatás 2017. június-szeptember között zajlott Észak-
Magyarország és Dél-Dunántúl régiókban, ahol összesen 150 kérdőív és 50 interjú készült
szegregátumokban élő ÚPSZ használókkal. Az interjúalanyok kiválasztása privilegizált hozzáférés,
illetve társas hálózat alapú megkeresés módszerével történt. A második kutatás 2018. július-
november között zajlott hat régió 30 településén. A településeket egyszerű rétegzett véletlen
mintavétellel választottuk ki az EFOP 1.6.2 „Szegregált élethelyzetek felszámolása” programban
résztvevő települések közül. A kutatás kvantitatív részében legális és illegális szereket fogyasztókat
kerestünk meg (N=401), a kvalitatív fázisban a mintába került szegregátumokban dolgozó
szakemberekkel készítettünk 50 interjút.
A kutatások alapján úgy tűnik, hogy az ÚPSZ használat vidéki szegregátumokban nem egy-egy
településre jellemző elszigetelt jelenség, hanem országos jelenség. Ezekben a marginalizált
közösségekben ugyanakkor az ÚPSZ használat mellett erősen jelen van az alkohol, cigaretta,
altatók/nyugtatók használata is, sokaknak több szerrel kapcsolatban is van addiktológiai problémája.
A szegregátumban élők számára ugyanakkor a szerhasználat sokszor funkcionális, a túlélési stratégia
részét képezi. Ezzel párhuzamosan a színtér jellegzetességei összességében egy olyan (kockázati)
környezetként írhatóak le, amely növeli a szerhasználat ártalmait, és amelyet egyszerre jellemez a
szerhasználathoz kapcsolódó stigmatizáltság mellett a társadalmi státuszból és a földrajzi helyzetből
fakadó hátrányok összessége, így nem lehet pusztán addiktológiai problémaként tekinteni a
jelenségre. A probléma hatásos kezeléséhez elengedhetetlenek a helyben elérhető szolgáltatások, de
ezek a beavatkozások önmagukban, átfogó szociálpolitikai eszközök nélkül nem elegendőek.
Előadók: Csák Róbert (SE)
Időpont: 2019. október 15. (kedd), 10:00
Helyszín: BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék,