Szavak és tettek műhely sorozat-szervezők: Bárány Tibor és Zvolenszky Zsófia
Vitaindítók:
Markovich Réka (University of Luxemburg, Computer Science Research Unit; BME GTK Üzleti Jog Tanszék; ELTE BTK Logika Tanszék): Mit ír elő a KRESZ és kinek? Modalitások és normák a közlekedési szabályokban a deontikus logika szemszögéből
Finta Szilvia (Szent Pál Akadémia): Általánosítható-e az egyedi? Az egyedi esetek általánosításának problematikája a zsidó vallási jog szemszögéből
Hamp Gábor (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Jogosultságok a családtámogatási törvényben
Szakadát István (BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszék): Normák és feltételek
Időpont: 2019. január 7. (hétfő), 10:00--16:00
Helyszín: BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék,
Honlap: https://szoc.bme.hu/hu/home-hu-hu/kutat%c3%a1s/328-szavak-%c3%a9s-tettek-m%c5%b1hely.html?highlight=WyJkYW5rYSJd
A klasszikus megkülönböztetés szerint (Rawls 1955, Searle 1969, 1995) kétféle normatípusról beszélhetünk: a regulatív (Searle) vagy summázati szabályok (Rawls) olyan cselekvésekre vonatkoznak, amelyeket egyébként is végzünk, míg a konstitutív (Searle) vagy gyakorlati szabályok (Rawls) tulajdonképpen maguk definiálják a cselekményeket, amelyeket „szabályoznak”. Ennek megfelelően míg a regulatív normák esetében a szabályozás nyelvileg is megjelenik (felszólító mód, deontikus modalitás), addig a konstitutív szabályokat jellemzően kijelentő módban szokás megfogalmazni. Vajon ez azt jelenti, hogy a nyelvi megformáltságból biztosan beazonosíthatjuk a norma fajtáját? S ha igen, ez valódi különbséget jelent a normák – logikai szerkezete stb. – között, vagy csak nyelvi-nyelvészeti különbségről van szó? A jogszabályokban nagyon sok a deontikus modalitást nem megjelenítő normaszöveg – ezek akkor nem is köteleznek bennünket semmire? Mennyire szoros a nyelvi modalitás és a logikai modalitás között a kapcsolat? Ha nem különösebben, honnan tudjuk, hogy egy megnyilvánulás esetében milyen modalitással kell számolnunk? Kratzer (1991) példája szerint („Ez az autó 120 km/órát megy”) néha a modalitás az ige inherens része. Csak igék tudnak ilyet vagy más szófajú szavak is? Honnan tudjuk, melyek ezek a szavak? Honnan tudjuk, hogy az ilyen szavakat tartalmazó kijelentésnek mi a logikai szerkezete? Honnan tudjuk, hogy egy jogszabály minden „lehet”-je és „kell”-je deontikus modalitást takar? Tudjuk egyáltalán?