A Kulturális terek záróvizsga menete (2020. június, Kulturális iparágak specializáció záróvizsgájával összevonva)
A kulturális terek specializáció online záróvizsgája 2020. június 23-án (kedden) 10:00 órakor kezdődik. A záróvizsgázók egy-egy feladatot "húznak" (online sorsolás segítségével). A feladat kidolgozására két óra áll rendelkezésükre, és bármilyen segítséget (internet, jegyzetek stb.) felhasználhatnak. Ez odő alatt nem szükséges online bejelentkezve maradni.
A záróvizsga prezentációs része 12:00 órakor kezdődik és két szakaszból áll. Az első szakaszban a kidolgozott feladatot mutatja be a vizsgázó kb. 10 percben a záróvizsgabizottság számára. (A feladatkidolgozására szánt időben lehet készíteni power point vagy más típusú prezentációt, de ez nem feltétele a sikeres feladatmegoldásnak.) Ezt követi egy a prezentációhoz kapcsolódó diszkusszió, amelynek során a záróvizsgabizottság tesz fel kérdéseket.
A második szakasz a diplomamunka védése. Erre 15 perc áll rendelkezésre, és ezt is diszkusszió követi. A negyedóra bizonyosan nem alkalmas a diplomamunkához kapcsolódó kutatás teljes bemutatásához, tehát ésszerű az elvégzett munka rövid, általános ismertetése (2-3 percben) után vagy a munka fő téziseit argumentatív módon ismertetni, vagy egy tartalmi vagy módszertani részproblémát alaposan elemezni. A konzulensi és opponensi értékelésben kapott kérdésekre ugyancsak a a védés keretében kell választ adni, akár elkülönítetten, akár a prezentáció fő gondolatmenetébe belefűzve. A cél a záróvizsgabizottság számára minél plasztikusabb és tartalmasabb képet adni az elvégzett munkáról. Ehhez ajánlott power point vagy más típusú prezentációt, handoutot készíteni. A diszkusszió részben a záróvizsgabizottság tesz fel a kutatással, a diplomamunkával kapcsolatos további kérdéseket. A záróvizsga-bizottság feladata, hogy a konzulensi, opponesi értékeléseket figyelembevéve, a diplomavédés alapján a diplomamunka érdemjegyét megállapítsa.
A záróvizsga előtt a konzulenssel és/vagy a specializációvezetővel érdemes konzultálni, és átbeszélni a vizsgára készülés jó stratégiáját.
A záróvizsgatételek kidolgozásának irányelvei:
A kidolgozandó tétel címe/témája
Figyelmesen olvassa el a tétel címét, és ügyeljen arra, hogy az abban felvetett kérdésre válaszoljon, illetve az ott megfogalmazott feladatot végezze el. A tétel címe nemcsak a vizsgálat irányáról és határairól ad tájékoztatást, de segít az alkalmazható háttérelméletek körének megválasztásában.
A tétel kidolgozásának formai követelményei
A tételre adott írásbeli válasz nem esszészerűen kidolgozott szöveg, hanem a szóbeli vizsga jól strukturált, áttekinthető, logikusan felépített és részletes vázlata, amely a vizsga gondolatmenetének jelzése és a releváns szakirodalmak feltüntetése mellett szükség szerint azt alátámasztó konkrét adatokat és gyakorlati életből vett példákat is tartalmaz.
A tétel kidolgozásának tartalmi követelményei
A szóbeli vizsga (és az annak alapul szolgáló írásban kidolgozott tételvázlat) értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe:
- Mennyire van tisztában a vizsgázó a feldolgozott téma tágabb kontextusával? Hogyan helyezi el ebben a vizsgált problémát? Képes-e vizsgálatát úgy lehatárolni, hogy az kitöltse, de ne haladja meg a szóbeli vizsga során a kidolgozott tétel prezentálására rendelkezésre álló időt (10 perc)?
- Megfelelőek-e a vizsgázó által választott elméleti / szakirodalmi keretek a tételben felvetett probléma vizsgálatára? Képes-e a hallgató a kiadott szakirodalmakból kellő kreativitással akár nem szorosan az adott témával foglalkozó, ám releváns háttérelméletek felismerésére, bevonására? Kellőképpen és meggyőzően indokolja-e a vizsgázó szakirodalmi/módszertani döntéseit? Jelzi-e vizsgálatának az e döntésekből fakadó korlátait?
- Elegendő mennyiségű és relevanciájú konkrét esetet, adatot vonultat-e fel a vizsgázó gondolatmenetének, állításainak alátámasztására? Reflektál-e az általa felvonultatott empirikus anyag forrásaira, az azokkal szemben esetleg megfogalmazható kritikákra?
- Meggyőző-e a hallgató által kifejtett gondolatmenet? Túl tud-e lépni a puszta téma leírásán, és kritikusan, önállóan elemezni az általa felvonultatott tényeket, tendenciákat? Követhető, logikus struktúrában építi-e fel érvrendszerét? Megfelelő következtetéseket von-e le az általa bemutatott anyag alapján? Reflektál-e az általa megfogalmazott következtetéseknek a kidolgozandó témán túlmutató, általánosabb következményeire?
A tétel kidolgozásának javasolt struktúrája
- Bevezetés: A tétel címében felvetetett probléma bővebb kifejtése, fogalmak tisztázása, a probléma tágabb kontextusának bemutatása, a vizsgálat fókuszának lehatárolása.
- Elmélet: A vizsgálat elméleti kereteinek bemutatása, a választott fogalmak/modellek részletesebb bemutatása, a választás indoklása, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megmutatása (mire világít rá, milyen szempontból közelít az adott fogalmi apparátus a témához?).
- Az egy konkrét esettanulmány köré szervezett, vagy esetekre, adatokra épülő gondolatmenet jól elválasztott, logikusan egymásra épülő kisebb részegységekből álló bemutatása. A hallgatónak meg kell haladnia az események, tendenciák puszta leírását, elemzésében jelentős szerepet kell kapjon a korábban bemutatott elméleti eszköztár alkalmazása.
- Konklúzió: Az addig bemutatott gondolatmenet konklúzióinak levonása, a bevezetésben ismertetett kérdésfeltevés megválaszolása, az abból következő általánosabb tendenciák, következmények számbavétele, a nyitva maradt vagy a hallgató bemutatott gondolatmenetéből következő új kérdések rövid áttekintése.
Kötelező és ajánlott szakirodalom a kidolgozandó tételhez kurzusok szerint
A JELENTÉSTERMELÉS INTÉZMÉNYEI
Kötelező irodalom
Adorno, Theodor W. (1998): A művészet és a művészetek: irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest
Banerjee, Subhabrata Bobby (2008): „Corporate Social Responsibility: The Good, the Bad and the Ugly“. In: Critical Sociology. 34 (1), 51-79.
Bernays, Edward L. (2004): Propaganda. New York: Ig Publishing.
Bodó Balázs (2011): A szerzői jog kalózai. A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcsere hálózatokig. Typotex Kiadó, Budapest.
Bodó Balázs (2013): Open-source kultúra: a szabadon hozzáférhet tudásra és a társas termelésre épülő társadalmi gazdasági modellek múltja, jelene, jövője. Typotex Kiadó, Budapest.
Bourdieu, Pierre (1979): La distinction. Critique sociale du jugement, Paris, Les Éditions de Minuit.
Bourdieu, Pierre (1993): The Field of Cultural Production. Columbia University Press
Bourdieu, Pierre (1996): Distinction. A Social Critique of The Judgment of Taste. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Bourdieu, Pierre (2005) The Social Structures of the Economy, Cambridge, UK, Polity Press. Part I Conclusion: The Foundations of Petit-Bourgeois Suffering (185-192); Part II Principles of an Economic Anthropology (193-222)
Brandt, Allan M. (1996): „Recruiting women smokers: The engineering of consent“. In: Journal of the American Medical Women's Association. 51 (1-2), 63-66.
Doctorow, Cory (2011): A ránk váró háború az általános célú számítógépekért. Előadás a 28C3 konferencián.
Daubner Katalin, Horváth Sándor, Petró Katalin (szerk) (2002): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok, Aula, Budapest
Gálik Mihály (2004): A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon, Médiakutató, 2004 ősz
Harvey, David (2010): The Enigma of Capital, And The Crises of Capitalism. London: Profile Books
Hesmondhalgh, David (2002) The Cultural Industries, 1st Edition London: Sage.
Hesmondhalgh, David (2013) The Cultural Industries, 3rd Edition London: Sage.
Horkheimer, Max, Adorno, Theodor W. (1990): A felvilágosodás dialektikája. Gondolat–Atlantisz–Medvetánc, Budapest
Keane, John (1998): The Media and Democracy. Cambridge: Polity Press:
Keane, John (1999): Média és demokrácia. Helikon Kiadó:
Klein, Naomi (2000): No Logo: Taking Aim at the Brand Bullies, Knopf Canada.
Klein, Naomi (2004): No Logo. Márkák, multik, monstrumok. Budapest: AMF, Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Lippmann, Walter (1998): Public Opinion. New York-London: Transaction Publishers
Murdock, Graham (1982): "Large Corporations and the Control of Media Industries," in Gurevitch, et. al., Culture, Society, And The Media. Methuen. pp. 118-150.
Ajánlott irodalom
Bayer Judit (2008): A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban, Médiakutató, 2008 nyár
Becker, Howard Saul (2007) Writing for Social Scientists: How to Start and Finish Your Thesis, Book, or Article, Chicago/London, University of Chicago Press.
Benjamin, Walter (1969): Kommentár és Prófécia. Budapest: Gondolat, 1969. 301-334. old.
Bodó Balázs, Lakatos Zoltán (2010): „A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás. 1. rész: A tranzakciószintű elemzés lehetőségei”. In: Szociológiai Szemle, 20(3), 34-75
Bodó Balázs, Lakatos Zoltán (2011): „A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás. 2. rész: A keresletet alakító mechanizmusok”. In: Szociológiai Szemle, 21(2), 111-140
Cseh, Gabriella; Sükösd, Miklós (2001): A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé. Médiakutató, 1. évf. 2. sz., 2001 Tavasz
Deuze, Mark (2009) ‘Media Industries, Work and Life’, European Journal of Communication, 24(4), pp. 467–480.
Harvey, David (2006): A tér-idő sűrűsödés és a posztmodern állapot. Café Bábel, 52. szám (Tempó), pp. 91-104.
Huxley, Aldous (1958): Brave New World Revisited
Larabie, Christine (2011) ‘Participatory Culture and the Hidden Costs of Sharing’, The McMaster Journal of Communication, 7(1).
Lessig, Lawrence (2006): Szabad kultúra: A kreativitás természete és jövője. Kiskapu Kiadó, Budapest
Meijer, Irene Costera (2005): „Impact or Content?: Ratings vs Quality in Public Broadcasting“. In: European Journal of Communication. 20 (1), 27-53.
Myers, Matthew B. (1995): „The United Fruit Company in Central America: History of a Public Relations Failure“. In: 7th Marketing History Conference Proceedings. 251-258.
Reese, Stephen D. and Lewis, Seth C. (2009:) ‘Framing the War on Terror: The internalization of policy in the US press’, Journalism, 10(6), pp. 777–797.
Turow, Joseph (1992): “Power Roles: A Framework for Strategic Thinking,” in J Turow, Media Systems in Society 2nd Edition (Longman, 1992), pp. 22-59.
Wilk, Richard (2006): „Bottled Water: The pure commodity in the age of branding“. In: Journal of Consumer Culture. 6 (3), 303-325.
KREATÍV IPARÁGAK, SZUBKULTURÁLIS GAZDASÁGOK
Kötelező irodalom
Becker, Howard S. (1982) "Art Worlds and Collective Activity" in Art Worlds. Berkeley, Los Angeles and London University of California Press, 1-39.
Crewe, Louise - Beaverstock, Jonathan (1998) "Fashioning the City: Cultures of Consumption in Contemporary Urban Spaces" In Geoforum, Vol. 29, No. 3, 287-308.
Finnegan, Ruth (1989) "Resources, Rewards and Support" In The Hidden Musicians: Musicmaking in an English Town. Cambridge: Cambridge University Press, 297-326.
Hebdige, Dick (1979/1988) "Two forms of Commodification" In Subculture - The Meaning of Style. London and New York: Routledge, 92-99.
Hesmondhalgh, David (1996) "Flexibility, Post-Fordism and the Music Industries" In Cultural Studies, Vol 13, No 1, 34-61.
Hesmondhalgh, David and Sarah Baker. 2011. Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, Chapter 2 “A model of good and bad work”, 25-51.
Hodkinson, Paul (2002) "Communicating Goth: ‘Traditional’ Media /Communicating Goth: On-line Media" In Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 153-194.
Hollands, Roberts - Chatterton, Paul (2003) "Producing Nightlife in the New Urban Entertainment Economy: Corporatization, Branding and Market Segmentation" In International Journal of Urban and Regional Research, Vol. 27, No. 2, 361-85.
Kahn-Harris, Keith Daniel (2007) "Capital, Power, Infrastructure" In Extreme Metal. Music and Culture on the Edge. Oxford and New York: Berg. 69-96.
Jenkins, Henry (1992) "Fans as Producers /" Textual Poachers. Television Fans & Participatory Culture. New York & London: Routledge, 28-33, 46-49.
Maugham, Tim - Smith, Richard J. (2000) "Ifjúsági kultúra és a posztfordiánus gazdaság: az angliai partizene napjainkban" In: Replika 39: 75-91.
McRobbie, Angela (1998) "What Kind of Economy / Mixed Economy of Fashion Design" In British Fashion Design. Rag Trade or Image Industry, London & New York, Routledge, 69-101.
Stewart, Alex (2007) "Behind the Scenes" In Making the Scene. Contemporary New York City Big Band Jazz, Berkeley, Los Angeles & London: University of California Press, 40-60.
Straw, Will (2002) "Scenes and sensibilities". In Public (22/23):245-257.
Thornton, Sarah (1996) "The Media Development of Subcultures" In Club Cultures. Music, Media and Subcultural Capital. Hanover and London: Wesleyan University Press. 137-162.
Ajánlott irodalom
Chang, Jeff (2005) Can’t Stop Won’t Stop, New York: St. Martin’s Press, 127-165.
Hesmondhalgh, David (1998) "The British Dance Music Industry: A Case Study of Independent Cultural Production" In The British Journal of Sociology, Vol. 49, No. 2, 234-251.
Hesmondhalgh, David (1999) "Indie: The Institutional Politics and Aesthetics of a Popular Music Genre" In Cultural Studies, Vol 13, No 1, p34-61.
Hesmondhalgh, David and Sarah Baker. 2011. Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, Chapter 5. “Pay, hours, security, involvement, esteem and freedom”, 113-138. & Chapter 7. “Emotional and affective labour”, 159-180.
Hodkinson, Paul (2002) "Selling Goth? The Producers of Subcultures” In Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 109-129.
Leonard, Marion (2007) “The development of riot grrrl: through zines, the internet and across time” In Gender in the Music Industry: Rock, Discourse and Girl Power. Ashgate, 137-162.
Takahashi, Yuzo (2000) "A Network of Tinkerers: The Advent of the Radio and Television Receiver Industry in Japan" In Technology and Culture, Vol. 41, No. 3, 460-484.
KOMMUNIKÁCIÓ VÁROSI TÉRBEN
Abbott, C. 2007. Cyberpunk cities: Science fiction meets urban theory. Journal of Planning Education and Research, 27, 122–131.
Ambrus P. 1988. A Dzsumbuj, Egy telep élete. Budapest: Magvető Kiadó.
Brózik, P. & Dúll, A. 2015. Nagyváros-üzemmód. A városi környezet szuggesztiós hatásainak környezetpszichológiai elemzése. In Dúll, A. &. Varga, K. (Eds.) Rábeszélőtér. A szuggesztív kommunikáció környezetpszichológiája. Budapest: L’Harmattan.
Dúll, A. & Izsák, É. (Eds.) 2014. Tér-rétegek - tanulmányok a XXI. század térfordulatairól. Budapest: L’Harmattan.
Gehl, J. 2014. Élhető városok. Budapest: Terc.
Kocsis, J. B. (Ed.) 2016. Főutcák, üzletutcák: Megújulás és fejlesztés. Budapest: L'Harmattan Kiadó.
Lynch, K. 1960. The image of the city. Cambridge: MIT Press.
Wells, K. 2007. The material and visual cultures of cities. Space and Culture, 10(2), 136-144.