Egyenlőség: morális elvek, kommunikáció és valós morális ítéletek
Kutatás NKFI-azonosítója: 139383
Projekt időszaka: 2021-2024
FACEBOOK
Workshop előadások
1. Erkölcsi ösztönzők forrása - 2022. január 28.
KÉRDÉSEK: Mi veszi rá az embereket az erkölcsös viselkedésre? Elegendő-e a társadalmi nyomás az erkölcsi rend fenntartására, vagy szükség van velünk született belső erkölcsi motivációkra is? Hogyan értelmezhető a bennünk működő lelkiismeret és erkölcsi érzék?
Janky Béla vitaindító előadása: Erkölcsi kérdések - Morálfilozófiai alapok és társadalomtudományi megközelítések
Orthmayr Imre: Az erkölcs összetevői és forrásai. Milyen értelemben belsők vagy külsők? Szempontok és szemelvények
Réz Anna: Erkölcsi motiváció: külső vagy belső?
2. Állati erkölcsösség - 2022. március 18.
KÉRDÉSEK: Milyen mértékben határozzák meg erkölcsi elveinket a biológiai evolúció által formált pszichológiai jellemzőink, és milyen szerepe lehet a kulturális evolúciónak a morál alakításában? Milyen támpontokat nyújthatnak a fenti kérdés megválaszolásához a főemlősök erkölcsére vonatkozó kutatási eredmények?
Janky Béla: Az erkölcsös faj
Számadó Szabolcs: Evolúciós játékelmélet
Az előadások hangfelvétele itt elérhető.
3. Nyelv-evolúció és a kollektív cselekvés eredete - 2022. április 8.
KÉRDÉSEK: Az emberi nyelv hosszú, fokozatos kialakulásának egy modern, az emberi faj evolúciójának más aspektusaival összehangolt elmélete. Mi tette előnyössé a komplex kommunikációt, és milyen módon kezdődött a komplexitás növekedése?
Számadó Szabolcs: Nyelvtanulás az állatvilágban
Az előadás hangfelvétele itt elérhető.
4. Nyelv, közösségek, evolúció (folytatás) - 2022. április 22.
KÉRDÉSEK: Nyelvfilozófiai reflexiók a nyelv kialakulásának Számadó-féle elméletének kommunikáció-elméleti alapjaira; és egy korábbi nyelv-evolúció elmélet. Milyen elemekből épülnek a kommunikációs struktúrák – milyen implikációi lehetnek ennek a nyelv-evolúció lehetséges útjaira vonatkozóan?
Márton Miklós - Bárány Tibor: Grice és a nem-természetes jelentés
Orthmayr Imre: Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete
A kutatás rövid bemutatása
Sokan tekintenek az igazságosságra alapvető és univerzális morális elvként. Ugyanakkor a társas életünket szabályozó normák egy része elég egyértelműen olyan emberi döntéseket és viszonyokat támogat, amelyek jelentős egyenlőtlenségeket eredményeznek. A nemek közötti viszonyokra vonatkozó egyes szabályok csak egy - fontos és feltűnő - példáit jelentik az ilyen normáknak. Az ilyen szabályokkal szembesülő emberek normatív nyomást éreznek, és ha vétkeznek e szabályok ellen, szégyenkeznek. A legtöbb, morális kérdéseket vizsgáló szociológus is morális dilemmaként tekint e helyzetekre. Ha valóban morális tett egyenlőtlenségeket pártoló normákat követni, akkor miként értékelhetjük a társadalmi igazságosságot mint állítólag alapvető univerzális elvet? A tervezett kutatás ezt a kérdést járja körül, a filozófiai alapoktól indulva, és az emberek morális kérdésekről alkotott véleményét is megismerve. Kiinduló álláspontunk az, hogy az "igazságtalan" normák valóban morális szabályoknak tekinthetők, azonban ilyen szabályok fennmaradására annál kisebb az esély, minél több tér nyílik a morális kérdések érintettek közötti demokratikus és racionális megtárgyalására.
A társadalmi igazságosság a szociológiai kutatások egyik központi koncepciója. Az egyenlőség és méltányosság középpontba helyezését a modern nyugati filozófia uralkodó hagyománya igazolja, amely szerint ezek az univerzális elvek alapvető szerepet játszanak különböző társadalmi rendek minőségének megítélésében. Ezen túlmenően számos empirikus eredmény bizonyítja, hogy az emberek kiemelkedően fontos értékeknek tartják az egyenlőséget és méltányosságot. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek lényegi következményei olyan társadalmi rendeknek, amelyeket minden érintett - köztük a rend "vesztesei" is - morális rendként érzékel, és a szociológia formalista perspektívájából a kutató is morális rendnek tekint. A nemi egyenlőtlenségeket támogató normák fontos és nyilvánvaló példái az ilyen rendeknek. Ám kevésbé nyilvánvaló példák az élet sok területén találhatóak. Az igazságosság mint elvileg univerzális elv, és az igazságtalanság mint létező erkölcsi szabályok következménye közötti (látszólagos?) ellentmondás kutatásunk kiindulópontja. Célunk annak megértése, hogy miért támogatják az emberek az igazságtalan következményekhez vezető morális szabályokat.
A kutatás alapkérdése
Munkahipotézisünk szerint a morális szabályok közvetítésére használt kommunikációs tér jelentősen befolyásolja, hogy egyenlőtlenségeket vagy egyenlőséget támogató morális szabályok alakulnak ki egy szituációban. Nevezetesen, ha a morális szabályok (vagy konvenciók) ismételt, explicit morális diskurzus nélküli interakciókban alakulnak ki, akkor azt várjuk, hogy a társadalmi rend a szóban forgó szituáció valamely önző (játékelméleti) egyensúlyához konvergál; és a játékok kifizetési mátrixaiban manifesztálódó erőviszonyok befolyásolják, hogy mekkora és milyen irányú egyenlőtlenségek alakulnak ki. Ezzel szemben, a morális szabályok centralizált közvetítése esetén - egyéb tényezők függvényében - bármilyen, akár nem egyensúlyi, szélsőségesen egyenlőtlen kimeneteleket támogató morális rendek is kialakulhatnak. Végül, racionális, decentralizált morális diskurzus nyomán van a legnagyobb esélye annak, hogy érvényesüljenek az egyenlőség és méltányosság elvei a morális ítéletekben - és a kialakuló morális rendben.
A kutatás jelentősége
A társadalmi igazságtalanságokhoz kapcsolódó problémák hosszú évtizedek óta állnak a szociológiai kutatások fókuszában. A tudományos közösség néhány prominens tagja (például az Amerikai Szociológiai Társaság jelenlegi elnöke) a közelmúltban amellett érvelt, hogy a) a társadalmi igazságosság a kurrens szociológia központi kérdése, és b) nem szabad megijedni a társadalmi problémák normatív megközelítésétől. Ugyanakkor más komoly kutatók élesen kritizálják ezt az álláspontot, mivel szerintük tudománytalan és káros a szakmára nézve. Van olyan komoly kutató, aki már a szakma szakadását vizionálja. Kutatásunk általános elméleti kérdések megválaszolását célozza. Ugyanakkor úgy véljük, hogy az egyenlőtlen morális rendek racionális elemzésével hozzájárulhatunk a fenti vita megoldásához is. A szociológia egységét fontosnak tartjuk a diszciplínát jelenleg körülvevő társadalmi közegben. Az a törekvésünk, hogy a morálfilozófiát és a játékelméletet bevonjuk egy egyenlőtlen morális rendekkel foglalkozó elemzésbe, illeszkedik az erkölcs új szociológiájának és a formális filozófiának egyes kortárs törekvéseihez (Vaisey & Valentino 2018, O'Connor 2019). Az egyes empirikus technikák továbbfejlesztésére irányuló törekvéseink pedig egy, az irodalomban eddig többé-kevésbé ignorált kérdésben ígérnek új innovációkat.