A Kulturális iparágak záróvizsga menete (2018)
A kulturális iparágak specializáció záróvizsgája 2018. június 18-án (hétfőn) 09:00 órakor kezdődik. A záróvizsgázók két feladatot húznak, amelyből egyet kell választaniuk. A feladat kidolgozására két óra áll rendelkezésükre, és bármilyen segítséget (könyvtár, internet, jegyzetek, személyes konzultáció stb.) felhasználhatnak. A mintafeladatot lásd lent.
A záróvizsga prezentációs része 11:00 órakor kezdődik és két szakaszból áll. Az első szakaszban a kidolgozott feladatot mutatja be a vizsgázó kb. 10 percben a záróvizsgabizottság számára. (A feladatkidolgozására szánt időben lehet készíteni power point vagy más típusú prezentációt, de ez nem feltétele a sikeres feladatmegoldásnak.) Ezt követi egy a prezentációhoz kapcsolódó diszkusszió, amelynek során a záróvizsgabizottság tesz fel kérdéseket.
A második szakasz a diplomamunka védése. Erre 15 perc áll rendelkezésre, és ezt is diszkusszió követi. A negyedóra bizonyosan nem alkalmas a diplomamunkához kapcsolódó kutatás teljes bemutatásához, tehát ésszerű az elvégzett munka rövid, általános ismertetése (2–3 percben) után vagy a munka fő téziseit argumentatív módon ismertetni, vagy egy tartalmai vagy módszertani részproblémát alaposan elemezni. A konzulensi és opponensi értékelésben kapott kérdésekre ugyancsak a a védés keretében kell választ adni, akár elkülönítetten, akár a prezentáció fő gondolatmenetébe belefűzve. A cél a záróvizsgabizottság számára minél plasztikusabb és tartalmas képet adni az elvégzett munkáról. Ehhez ajánlott power point vagy más típusú prezentációt, handoutot készíteni. A diszkusszió részben a záróvizsgabizottság tesz fel a kutatással, a diplomamunkával kapcsolatos további kérdéseket. A záróvizsga-bizottság feladata, hogy a konzulensi, opponesi értékeléseket figyelembevéve, a diplomavédés alapján a diplomamunka érdemjegyét megállapítsa.
A záróvizsga előtt a konzulenssel és/vagy a specializációvezetővel érdemes konzultálni, és átbeszélni a vizsgára készülés jó stratégiáját.
A záróvizsgatételek kidolgozásának irányelvei:
A kidolgozandó tétel címe/témája
Figyelmesen olvassa el a tétel címét, és ügyeljen arra, hogy az abban felvetett kérdésre válaszoljon, illetve az ott megfogalmazott feladatot végezze el. A tétel címe nemcsak a vizsgálat irányáról és határairól ad tájékoztatást, de segít az alkalmazható háttérelméletek körének megválasztásában.
A tétel kidolgozásának formai követelményei
A tételre adott írásbeli válasz nem esszészerűen kidolgozott szöveg, hanem a szóbeli vizsga jól strukturált, áttekinthető, logikusan felépített és részletes vázlata, amely a vizsga gondolatmenetének jelzése és a releváns szakirodalmak feltüntetése mellett szükség szerint azt alátámasztó konkrét adatokat és gyakorlati életből vett példákat istartalmaz.
A tétel kidolgozásának tartalmi követelményei
A szóbeli vizsga (és az annak alapul szolgáló írásban kidolgozott tételvázlat) értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe:
- Mennyire van tisztában a vizsgázó a feldolgozott téma tágabb kontextusával? Hogyan helyezi el ebben a vizsgált problémát? Képes-e vizsgálatát úgy lehatárolni, hogy az kitöltse, de ne haladja meg a szóbeli vizsga során a kidolgozott tétel prezentálására rendelkezésre álló időt (10 perc)?
- Megfelelőek-e a vizsgázó által választott elméleti / szakirodalmi keretek a tételben felvetett probléma vizsgálatára? Képes-e a hallgató a kiadott szakirodalmakból kellő kreativitással akár nem szorosan az adott témával foglalkozó, ám releváns háttérelméletek felismerésére, bevonására? Kellőképpen és meggyőzően indokolja-e a vizsgázó szakirodalmi/módszertani döntéseit? Jelzi-e vizsgálatának az e döntésekből fakadó korlátait?
- Elegendő mennyiségű és relevanciájú konkrét esetet, adatot vonultat-e fel a vizsgázó gondolatmenetének, állításainak alátámasztására? Reflektál-e az általa felvonultatott empirikus anyag forrásaira, az azokkal szemben esetleg megfogalmazható kritikákra?
- Meggyőző-e a hallgató által kifejtett gondolatmenet? Túl tud-e lépni a puszta téma leírásán, és kritikusan, önállóan elemezni az általa felvonultatott tényeket, tendenciákat? Követhető, logikus struktúrában építi-e fel érvrendszerét? Megfelelő következtetéseket von-e le az általa bemutatott anyag alapján? Reflektál-e az általa megfogalmazott következtetéseknek a kidolgozandó témán túlmutató, általánosabb következményeire?
A tétel kidolgozásának javasolt struktúrája
- Bevezetés: A tétel címében felvetetett probléma bővebb kifejtése, fogalmak tisztázása, a probléma tágabb kontextusának bemutatása, a vizsgálat fókuszának lehatárolása.
- Elmélet: A vizsgálat elméleti kereteinek bemutatása, a választott fogalmak/modellek részletesebb bemutatása, a választás indoklása, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megmutatása (mire világít rá, milyen szempontból közelít az adott fogalmi apparátus a témához?).
- Az egy konkrét esettanulmány köré szervezett, vagy esetekre, adatokra épülő gondolatmenet jól elválasztott, logikusan egymásra épülő kisebb részegységekből álló bemutatása. A hallgatónak meg kell haladnia az események, tendenciák puszta leírását, elemzésében jelentős szerepet kell kapjon a korábban bemutatott elméleti eszköztár alkalmazása.
- Konklúzió: Az addig bemutatott gondolatmenet konklúzióinak levonása, a bevezetésben ismertetett kérdésfeltevés megválaszolása, az abból következő általánosabb tendenciák, következmények számbavétele, a nyitva maradt vagy a hallgató bemutatott gondolatmenetéből következő új kérdések rövid áttekintése.
Mintakérdés és kidolgozása
Kérdés:
Jellemezze egy szabadon választott helyi kulturális iparági szereplő globális versenypiaci helyzetét!
Válasz:
Választott iparági szereplő: magyarországi szakkönyv-könyvkiadó
A válasz struktúrája:
- könyvpiaci trendek áttekintése Magyarországon: olvasók száma, kiadott címek száma, éves forgalom nagysága
„A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok ágazatában több, mint 15 %-os, pontosan 15,26%-os visszaesés következett be. Az ezredforduló óta tapasztalható, drámai léptékű piacvesztés következtében a közép- és felsőoktatásban, a művelődésben és önképzésben pótolhatatlan szerepet betöltő kiadványok forgalma gyakorlatilag megfeleződött! Tavaly már csak 5.334.282.000 Ft volt a forgalom, amely a teljes könyvpiac 8,66%-ára olvadt. (Két esztendeje 6.294.671.000 Ft volt a forgalom, a könyvpiac 9,8%-a.)” forrás: MKKE
A fenti adatok további elemzést igényelnek (az egyébként drága lexikonok és szótárak a legérzékenyebbek az internetes alternatívák terjedésére).
Felhasználható források: Daubner Katalin, Horváth Sándor, Petró Katalin (szerk) (2002): Kultúra- gazdaságtani tanulmányok, Aula, Budapest
2. a digitalizáció hatása a könyvpiacra:
- e-könyv olvasók elterjedése + e-könyv olvasók korlátai (formátum, DRM, ár) vs előnyei (laptophoz, papírhoz képest) legelterjedtebb alternatívák számba vétele
- long tail tartalmak megjelenése
az elektronikus könyvkiadás előnyei a papír-alapúhoz képest: olcsó, alacsony elsüllyedt költség, gyors piaci átfutás, alacsony logisztikai költségek, nagykereskedők kikerülhetővé tétele, célzott kommunikációs, stb.
Felhasználható források:
Anderson, C. (2006). Hosszú farok. Budapest: HVG Kiadó.
c. árva művek problémája és egyéb szerzői jogi problémák a piacon: nincs jogosult, újra kell kötni a szerződéseket, külföldi műveket e-piacra nehézhonosítani…
Felhasználható források:
dr. Szinger András - dr. Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz, Novissima, Budapest.
d. feketepiacok kérdése
a szakkönyv feketepiac áttekintése: lehetséges motivációk, források, modellek: fénymásolás, szkennelés, helyi és nemzetközi fekete-archívumok, a jogérvényesítés nehézségei
Felhasználható források:
Lessig, L. (2005). Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu.
e. kiadói szerep átalakulása
self-publishing, Amazon publishing, mire korlátozódik a kiadói szerep (szöveggondozás? szerkesztés, marketing?) mi azt, amit egy szerző nem tud maga elintézni?
Felhasználható források:
Miller, L (2006) Reluctant Capitalists: Bookselling and the Culture of Consumption. University of Chicago Press.
Beniger James R (2004) Az irányítás forradalma, Gondolat-Infónia.
Hesmondhalgh, David (2006) The Cultural Industries, 2nd Edition. London: Sage.
Jenkins, H. (2006): Convergence culture : where old and new media collide. New York University Press, New York.
- nagy, nemzetközi szereplők bemutatása
- Google, Amazon, B&N, Apple
működési modellek, üzleti fókusz, siker és kudarc történetek. GBS.
- a hagyományos és a digitális könyvpiaci értéklánc bemutatása
A szöveg előállításának finanszírozása, szerkesztés, szöveggondozás, technikai előkészítés, gyártás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, marketing, logisztika, CRM
- az értéklánc pontjain meghatározó szereplők bemutatása
- a versenyhelyzetben lévő szereplők SWOT elemzése
Felhasználható források: Miller, L (2006) Reluctant Capitalists: Bookselling and the Culture of Consumption. University of Chicago Press.
Hesmondhalgh, David (2006) The Cultural Industries, 2nd Edition. London: Sage.
Turow, J. (2009). Media today: an introduction to mass communication. Taylor & Francis.
- rövid-, közép- és hosszútávú szcenáriók felvázolása
rövidtávú kihívások: könyvolvasó elterjesztése, jó könyváruház felépítése, masszív elektronikus kínálat összehozása, self-publishing lehetőségkialakítása
közép- és hosszú távú kihívások: vásárlói és szerzői lojalitás fenntartása, finanszírozási lehetőségek felkutatása, feketepiacokkal szembeni fellépés lehetőségei
Egyéb felhasználható források:
Benkler, Y. (2006). The wealth of networks: how social production transforms marketsand freedom. New Haven: Yale University Press.
Csigó, P. (2009). A konvergens televíziózás. Web, tévé, közösség. Budapest: L'Harmattan.
Febvre, L. P. V., & Martin, H.-J. (1976): The coming of the book : the impact of printing 1450-1800 ([New ed.). N.L.B., London.
Gálik Mihály (2004) Médiagazdaságtan, Budapest: Aula.
Shapiro-Varian: Az információ uralma. GEOMÉDIA, 2000.
Irodalmak
Anderson, C. (2006). Hosszú farok. Budapest: HVG Kiadó.
Ang, Ien (1995): A Dallas és a tömegkultúra ideológiája. In Replika 17–18,201-214.
Barlow, J. P. (1996): A Declaration of the Independence of Cyberspace. eff.org. Elérhető az interneten: https://projects.eff.org/~barlow/Declaration-Final.html (January 18,2011)
Becker, Howard S. (1982) Art Worlds. Berkeley, Los Angeles and London University of California Press.
Beniger James R: Az irányítás forradalma, Gondolat-Infónia, 2004.
Benkler, Y. (2006). The wealth of networks : how social production transforms markets and freedom. New Haven: Yale University Press.
Bourdieu, Pierre (1979/2002) „Introduction” + „The Aristocracy of Culture” Distinction. A Social Critique of the Judgement of Taste, London: Routledge, 1-18.o
Bourdieu, Pierre (1991): Language and Symbolic Power. Cambridge: PolityPress
Bourdieu, Pierre (2008): Az iskolai kiválóság és a francia oktatási rendszer értékei. In Ferge Zsuzsa és Léderer Pál, szerk. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: General Press Kiadó, 53-91.
Bourdieu, Pierre (2008): A legitimitások hierarchiája. In Ferge Zsuzsa és Léderer Pál, szerk. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: General Press Kiadó, 92-96.
Boyd, D. M., & Ellison, N. B. (2008): Social network sites: Definition, history, and scholarship. Journal of Computer Mediated Communication, 13 (1), 210-230
Coombe R J (1998) The Cultural Life of Intellectual Properties, Duke Univ. Press,
Curran, J. (2007). 'Még egyszer a tömegmédiáról és a demokráciáról' in R. Angelusz, R. Tardos & T. Tamás (eds), Média, nyilvánosság, közvélemény. Budapest: Gondolat Kiadó.
Csigó, P. (2009). A konvergens televíziózás. Web, tévé, közösség. Budapest: L'Harmattan.
Daubner Katalin, Horváth Sándor, Petró Katalin (szerk) (2002): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok, Aula, Budapest
dr. Szinger András - dr. Tóth Péter Benjamin: Gyakorlati útmutató a szerzői joghoz, Novissima, Budapest
Exec Summary of Government White Paper, Department of Culture, Media & Sport, A Public Service For All: the BBC in the Digital Age
Febvre, L. P. V., & Martin, H.-J. (1976): The coming of the book : the impact of printing 1450- 1800 ([New ed.). N.L.B., London.
Galbraith, John Kenneth (1984): The Affluent Society. New York: New American Library
Gálik Mihály (2004) Médiagazdaságtan, Budapest: Aula
Habermas, Jürgen (1993): A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Budapest: Századvég/Gondolat.
Hebdige, Dick (1979/1988) "Two forms of Commodification" In Subculture - The Meaning of Style. London and New York: Routledge, 92-99.
Herman, Edward S.; Chomsky, Noam (2002): Manufacturing Consent: The Political Economy of The Mass Media. New York: Pantheon Books:
Hesmondhalgh, David (1999) "Indie: The Institutional Politics and Aesthetics of a Popular Music Genre" In Cultural Studies, Vol 13, No 1, 34-61.
Hesmondhalgh, David (2006) The Cultural Industries, 2nd Edition London: Sage.
Himanen, P. (2001): The Hacker Ethic and the Spirit of the Information Age. Random House Inc. New York, NY, USA
Hodkinson, Paul (2002) "Selling Goth? The Producers of Subcultures" in Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 109-129.
Jenkins, H. (2006): Convergence culture : where old and new media collide. New York University Press, New York. pp.25-55.
Jenkins, Henry (1992) „How texts become real”, in Textual Poachers. Television Fans & Participatory Culture, New York & London: Routledge, 50-85. o.
Klein, Naomi (2004): No logo: márkák, multik, monstrumok . Budapest: AMF, Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Lessig, L. (2005). Szabad kultúra. Budapest: Kiskapu.
Miller, L (2006) Reluctant Capitalists: Bookselling and the Culture of Consumption. University of Chicago Press, 2006.
Maugham, Tim - Smith, Richard J. (2000) "Ifjúsági kultúra és a posztfordiánus gazdaság:az angliai partizene napjainkban" In: Replika 39, 75-91.
McRobbie, Angela (1998) "What Kind of Economy / Mixed Economy of Fashion Design" in British Fashion Design. Rag Trade or Image Industry, London & New York, Routledge, 69-101.
Morley, David (1999): A Nationwide nézői, avagy hogyan értelmezzük a televíziózást? In Replika 38, 29-53.
Shapiro-Varian: Az információ uralma. GEOMÉDIA, 2000.
Shirky, C. (2005): Ontology is overrated: Categories, links, and tags. Clay Shirky's Writings About the Internet.
Thornton, Sarah (1996) "The Media Development of Subcultures" In Club Cultures. Music, Media and Subcultural Capital. Hanover and London: Wesleyan University Press, 137-162.
Turow, J. (2009). Media today: an introduction to mass communication: Taylor & Francis.
Weber, Max (2000) “A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme”, in Szociológiai irányzatok a XX. század elejéig, Budapest: Új Mandátum, 550-585. o.
Zittrain, J. (2008): The future of the Internet and how to stop it. Yale University Press, New Haven [Conn.].pp. 19-61.