A kulturális iparágak záróvizsga menete (2024. június)
A kulturális iparágak specializáció záróvizsgája 2024. június 19-én (szerda) 10:00 órakor kezdődik. A záróvizsgázók egy-egy feladatot húznak. A feladat kidolgozására két óra áll rendelkezésükre, és bármilyen segítséget (internet, jegyzetek stb.) felhasználhatnak.
A záróvizsga prezentációs része 12:00 órakor kezdődik és két szakaszból áll. Az első szakaszban a kidolgozott feladatot mutatja be a vizsgázó kb. 10 percben a záróvizsgabizottság számára. (A feladatkidolgozására szánt időben lehet készíteni power point vagy más típusú prezentációt, de ez nem feltétele a sikeres feladatmegoldásnak.) Ezt követi egy a prezentációhoz kapcsolódó diszkusszió, amelynek során a záróvizsgabizottság tesz fel kérdéseket.
A második szakasz a diplomamunka védése. Erre 15 perc áll rendelkezésre, és ezt is diszkusszió követi. A negyedóra bizonyosan nem alkalmas a diplomamunkához kapcsolódó kutatás teljes bemutatásához, tehát ésszerű az elvégzett munka rövid, általános ismertetése (2-3 percben) után vagy a munka fő téziseit argumentatív módon ismertetni, vagy egy tartalmi vagy módszertani részproblémát alaposan elemezni. A konzulensi és opponensi értékelésben kapott kérdésekre ugyancsak a a védés keretében kell választ adni, akár elkülönítetten, akár a prezentáció fő gondolatmenetébe belefűzve. A cél a záróvizsgabizottság számára minél plasztikusabb és tartalmasabb képet adni az elvégzett munkáról. Ehhez ajánlott power point vagy más típusú prezentációt, handoutot készíteni. A diszkusszió részben a záróvizsgabizottság tesz fel a kutatással, a diplomamunkával kapcsolatos további kérdéseket. A záróvizsga-bizottság feladata, hogy a konzulensi, opponesi értékeléseket figyelembevéve, a diplomavédés alapján a diplomamunka érdemjegyét megállapítsa.
A záróvizsga előtt a konzulenssel és/vagy a specializációvezetővel érdemes konzultálni, és átbeszélni a vizsgára készülés jó stratégiáját.
A záróvizsgatételek kidolgozásának irányelvei:
A kidolgozandó tétel címe/témája
Figyelmesen olvassa el a tétel címét, és ügyeljen arra, hogy az abban felvetett kérdésre válaszoljon, illetve az ott megfogalmazott feladatot végezze el. A tétel címe nemcsak a vizsgálat irányáról és határairól ad tájékoztatást, de segít az alkalmazható háttérelméletek körének megválasztásában.
A tétel kidolgozásának formai követelményei
A tételre adott írásbeli válasz nem esszészerűen kidolgozott szöveg, hanem a szóbeli vizsga jól strukturált, áttekinthető, logikusan felépített és részletes vázlata, amely a vizsga gondolatmenetének jelzése és a releváns szakirodalmak feltüntetése mellett szükség szerint azt alátámasztó konkrét adatokat és gyakorlati életből vett példákat is tartalmaz.
A tétel kidolgozásának tartalmi követelményei
A szóbeli vizsga (és az annak alapul szolgáló írásban kidolgozott tételvázlat) értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe:
- Mennyire van tisztában a vizsgázó a feldolgozott téma tágabb kontextusával? Hogyan helyezi el ebben a vizsgált problémát? Képes-e vizsgálatát úgy lehatárolni, hogy az kitöltse, de ne haladja meg a szóbeli vizsga során a kidolgozott tétel prezentálására rendelkezésre álló időt (10 perc)?
- Megfelelőek-e a vizsgázó által választott elméleti / szakirodalmi keretek a tételben felvetett probléma vizsgálatára? Képes-e a hallgató a kiadott szakirodalmakból kellő kreativitással akár nem szorosan az adott témával foglalkozó, ám releváns háttérelméletek felismerésére, bevonására? Kellőképpen és meggyőzően indokolja-e a vizsgázó szakirodalmi/módszertani döntéseit? Jelzi-e vizsgálatának az e döntésekből fakadó korlátait?
- Elegendő mennyiségű és relevanciájú konkrét esetet, adatot vonultat-e fel a vizsgázó gondolatmenetének, állításainak alátámasztására? Reflektál-e az általa felvonultatott empirikus anyag forrásaira, az azokkal szemben esetleg megfogalmazható kritikákra?
- Meggyőző-e a hallgató által kifejtett gondolatmenet? Túl tud-e lépni a puszta téma leírásán, és kritikusan, önállóan elemezni az általa felvonultatott tényeket, tendenciákat? Követhető, logikus struktúrában építi-e fel érvrendszerét? Megfelelő következtetéseket von-e le az általa bemutatott anyag alapján? Reflektál-e az általa megfogalmazott következtetéseknek a kidolgozandó témán túlmutató, általánosabb következményeire?
A tétel kidolgozásának javasolt struktúrája
- Bevezetés: A tétel címében felvetetett probléma bővebb kifejtése, fogalmak tisztázása, a probléma tágabb kontextusának bemutatása, a vizsgálat fókuszának lehatárolása.
- Elmélet: A vizsgálat elméleti kereteinek bemutatása, a választott fogalmak/modellek részletesebb bemutatása, a választás indoklása, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megmutatása (mire világít rá, milyen szempontból közelít az adott fogalmi apparátus a témához?).
- Az egy konkrét esettanulmány köré szervezett, vagy esetekre, adatokra épülő gondolatmenet jól elválasztott, logikusan egymásra épülő kisebb részegységekből álló bemutatása. A hallgatónak meg kell haladnia az események, tendenciák puszta leírását, elemzésében jelentős szerepet kell kapjon a korábban bemutatott elméleti eszköztár alkalmazása.
- Konklúzió: Az addig bemutatott gondolatmenet konklúzióinak levonása, a bevezetésben ismertetett kérdésfeltevés megválaszolása, az abból következő általánosabb tendenciák, következmények számbavétele, a nyitva maradt vagy a hallgató bemutatott gondolatmenetéből következő új kérdések rövid áttekintése.
Kötelező és ajánlott szakirodalom a kidolgozandó tételhez kurzusok szerint
KULTURÁLIS IPARÁGAK
Kötelező irodalom
Adorno, Theodor W. (1998): A művészet és a művészetek: irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest
Banerjee, Subhabrata Bobby (2008): „Corporate Social Responsibility: The Good, the Bad and the Ugly“. In: Critical Sociology. 34 (1), 51-79.
Bernays, Edward L. (2004): Propaganda. New York: Ig Publishing.
Bodó Balázs (2011): A szerzői jog kalózai. A kalózok szerepe a kulturális termelés és csere folyamataiban a könyvnyomtatástól a fájlcsere hálózatokig. Typotex Kiadó, Budapest.
Bodó Balázs (2013): Open-source kultúra: a szabadon hozzáférhet tudásra és a társas termelésre épülő társadalmi gazdasági modellek múltja, jelene, jövője. Typotex Kiadó, Budapest.
Bourdieu, Pierre (1979): La distinction. Critique sociale du jugement, Paris, Les Éditions de Minuit.
Bourdieu, Pierre (1993): The Field of Cultural Production. Columbia University Press
Bourdieu, Pierre (1996): Distinction. A Social Critique of The Judgment of Taste. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Bourdieu, Pierre (2005) The Social Structures of the Economy, Cambridge, UK, Polity Press. Part I Conclusion: The Foundations of Petit-Bourgeois Suffering (185-192); Part II Principles of an Economic Anthropology (193-222)
Brandt, Allan M. (1996): „Recruiting women smokers: The engineering of consent“. In: Journal of the American Medical Women's Association. 51 (1-2), 63-66.
Doctorow, Cory (2011): A ránk váró háború az általános célú számítógépekért. Előadás a 28C3 konferencián.
Daubner Katalin, Horváth Sándor, Petró Katalin (szerk) (2002): Kultúra-gazdaságtani tanulmányok, Aula, Budapest
Gálik Mihály (2004): A médiatulajdon hatása a média függetlenségére és pluralizmusára Magyarországon, Médiakutató, 2004 ősz
Harvey, David (2010): The Enigma of Capital, And The Crises of Capitalism. London: Profile Books
Hesmondhalgh, David (2002) The Cultural Industries, 1st Edition London: Sage.
Hesmondhalgh, David (2013) The Cultural Industries, 3rd Edition London: Sage.
Horkheimer, Max, Adorno, Theodor W. (1990): A felvilágosodás dialektikája. Gondolat–Atlantisz–Medvetánc, Budapest
Keane, John (1998): The Media and Democracy. Cambridge: Polity Press:
Keane, John (1999): Média és demokrácia. Helikon Kiadó:
Klein, Naomi (2000): No Logo: Taking Aim at the Brand Bullies, Knopf Canada.
Klein, Naomi (2004): No Logo. Márkák, multik, monstrumok. Budapest: AMF, Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Lippmann, Walter (1998): Public Opinion. New York-London: Transaction Publishers
Murdock, Graham (1982): "Large Corporations and the Control of Media Industries," in Gurevitch, et. al., Culture, Society, And The Media. Methuen. pp. 118-150.
Ajánlott irodalom
Bayer Judit (2008): A közszolgálati televíziózás újragondolása a digitális korszakban, Médiakutató, 2008 nyár
Becker, Howard Saul (2007) Writing for Social Scientists: How to Start and Finish Your Thesis, Book, or Article, Chicago/London, University of Chicago Press.
Benjamin, Walter (1969): Kommentár és Prófécia. Budapest: Gondolat, 1969. 301-334. old.
Bodó Balázs, Lakatos Zoltán (2010): „A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás. 1. rész: A tranzakciószintű elemzés lehetőségei”. In: Szociológiai Szemle, 20(3), 34-75
Bodó Balázs, Lakatos Zoltán (2011): „A filmek online feketepiaca és a moziforgalmazás. 2. rész: A keresletet alakító mechanizmusok”. In: Szociológiai Szemle, 21(2), 111-140
Cseh, Gabriella; Sükösd, Miklós (2001): A törvény ereje. A médiatörvény értékelése felé. Médiakutató, 1. évf. 2. sz., 2001 Tavasz
Deuze, Mark (2009) ‘Media Industries, Work and Life’, European Journal of Communication, 24(4), pp. 467–480.
Harvey, David (2006): A tér-idő sűrűsödés és a posztmodern állapot. Café Bábel, 52. szám (Tempó), pp. 91-104.
Huxley, Aldous (1958): Brave New World Revisited
Larabie, Christine (2011) ‘Participatory Culture and the Hidden Costs of Sharing’, The McMaster Journal of Communication, 7(1).
Lessig, Lawrence (2006): Szabad kultúra: A kreativitás természete és jövője. Kiskapu Kiadó, Budapest
Meijer, Irene Costera (2005): „Impact or Content?: Ratings vs Quality in Public Broadcasting“. In: European Journal of Communication. 20 (1), 27-53.
Myers, Matthew B. (1995): „The United Fruit Company in Central America: History of a Public Relations Failure“. In: 7th Marketing History Conference Proceedings. 251-258.
Reese, Stephen D. and Lewis, Seth C. (2009:) ‘Framing the War on Terror: The internalization of policy in the US press’, Journalism, 10(6), pp. 777–797.
Turow, Joseph (1992): “Power Roles: A Framework for Strategic Thinking,” in J Turow, Media Systems in Society 2nd Edition (Longman, 1992), pp. 22-59.
Wilk, Richard (2006): „Bottled Water: The pure commodity in the age of branding“. In: Journal of Consumer Culture. 6 (3), 303-325.
DIGITÁLIS ZENEIPAR
Kötelező irodalom
Anderson, Chris (2007 [2006]). “A hosszú farok” + “A sikertermék tündöklése és bukása." In: Hosszú farok. A végtelen választék átírja az üzlet szabályait. HVG Könyvek, 27-52.
Collins, Steve – Sherman Young (2014) Beyond 2.0. The Future of Music. Equinox.
Mezei Péter (2010) “A digitális technológia kialakulásának jelentősége a szerzői jogra” + “A digitális sampling.” Digitális sampling és fájlcsere. SZTE ÁJK, 17-21., 75-103.
Morris,Jeremy Wade (2015) “The Business of Napster." In: . University of California Press.
Suhr, H. Cecilia (2012) “Introduction” + “YouTube as a Digital Field of Cultural Production.” In: Social Media and Music. The Digital Field of Cultural Production. Peter Lang, 1-31., 55-70.
Taylor,Timothy D. (2016) “Globalization.” In: Music and Capitalism. A History of the Present. University of Chicago Press, 80-117.
Virágh Enikő – Főző Zsolt. 2018. ProArt Zeneipari Jelentés. http://www.zeneipar.info/letoltes/proart-zeneipari-jelentes-2018.pdf.
Ajánlott irodalom
Barna Emília (2018) Konzervatív fordulat a zeneiparban és a digitális zeneipar új vállalkozói. Fordulat 23: 165-183. http://fordulat.net/pdf/23/F23_BARNA.pdf
Jones, Michael L. (2012) "Industry and Music." In: The Music Industries. From Conception to Consumption. Palgrave Macmillan, 37-55.
Mulligan, Mark (2014) The Death of the Long Tail. The Superstar Music Economy. http://www.promus.dk/files/MIDiA_Consulting_-_The_Death_of_the_Long_Tail.pdf.
Sterne, Jonathan (2006) The Mp3 as Cultural Artifact, New Media & Society 8(5):825-842
Taylor, Timothy D. (2016) “Digitalization.” In: Music and Capitalism. A History of the Present. University of Chicago Press, 118-153.
KREATÍV IPARÁGAK, SZUBKULTURÁLIS GAZDASÁGOK
Kötelező irodalom
Becker, Howard S. (1982) "Art Worlds and Collective Activity" in Art Worlds. Berkeley, Los Angeles and London University of California Press, 1-39.
Crewe, Louise - Beaverstock, Jonathan (1998) "Fashioning the City: Cultures of Consumption in Contemporary Urban Spaces" In Geoforum, Vol. 29, No. 3, 287-308.
Hebdige, Dick (1979/1988) "Two forms of Commodification" In Subculture - The Meaning of Style. London and New York: Routledge, 92-99.
Hesmondhalgh, David (1999) Indie: The Institutional Politics and Aesthetics of a Popular Music Genre, Cultural Studies 13(1): 34-61.
Hesmondhalgh, David and Sarah Baker. 2011. Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, Chapter 2 “A model of good and bad work”, 25-51.
Hodkinson, Paul (2002) "Communicating Goth: ‘Traditional’ Media /Communicating Goth: On-line Media" In Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 153-194.
Jenkins, Henry (1992) "Fans as Producers /" Textual Poachers. Television Fans & Participatory Culture. New York & London: Routledge, 28-33, 46-49.
Maugham, Tim - Smith, Richard J. (2000) "Ifjúsági kultúra és a posztfordiánus gazdaság: az angliai partizene napjainkban" In: Replika 39: 75-91.
McRobbie, Angela (1998) "What Kind of Economy / Mixed Economy of Fashion Design" In British Fashion Design. Rag Trade or Image Industry, London & New York, Routledge, 69-101.
Straw, Will (2005) "Cultural Scenes", Loisir et société/Society and Leisure 27(2): 411-422.
Thornton, Sarah (1996) "The Media Development of Subcultures" In Club Cultures. Music, Media and Subcultural Capital. Hanover and London: Wesleyan University Press. 137-162.
Ajánlott irodalom
Chang, Jeff (2005) Can’t Stop Won’t Stop, New York: St. Martin’s Press, 127-165.
Finnegan, Ruth (1989) "Resources, Rewards and Support" In The Hidden Musicians: Musicmaking in an English Town. Cambridge: Cambridge University Press, 297-326.
Hesmondhalgh, David (1996) "Flexibility, Post-Fordism and the Music Industries" In Cultural Studies, Vol 13, No 1, 34-61.
Hesmondhalgh, David (1998) "The British Dance Music Industry: A Case Study of Independent Cultural Production" In The British Journal of Sociology, Vol. 49, No. 2, 234-251.
Hesmondhalgh, David and Sarah Baker. 2011. Creative Labour: Media work in three cultural industries. London and New York: Routledge, Chapter 5. “Pay, hours, security, involvement, esteem and freedom”, 113-138. & Chapter 7. “Emotional and affective labour”, 159-180.
Hodkinson, Paul (2002) "Selling Goth? The Producers of Subcultures” In Goth: Identity, Style and Subculture. Oxford: Berg, 109-129.
Hollands, Roberts - Chatterton, Paul (2003) "Producing Nightlife in the New Urban Entertainment Economy: Corporatization, Branding and Market Segmentation" In International Journal of Urban and Regional Research, Vol. 27, No. 2, 361-85.
Kahn-Harris, Keith Daniel (2007) "Capital, Power, Infrastructure" In Extreme Metal. Music and Culture on the Edge. Oxford and New York: Berg. 69-96.
Leonard, Marion (2007) “The development of riot grrrl: through zines, the internet and across time” In Gender in the Music Industry: Rock, Discourse and Girl Power. Ashgate, 137-162.
Pellandini-Simányi Léna (2017) Alkotói láz/álom. Rugalmas munka és női esélyegyenlőség a kreatív iparágakban. In: Müllner András (szerk.) Megformált beszéd, elfojtott hang. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest, 255-269.
Stewart, Alex (2007) "Behind the Scenes" In Making the Scene. Contemporary New York City Big Band Jazz, Berkeley, Los Angeles & London: University of California Press, 40-60.
Straw, Will (2002) "Scenes and sensibilities" In Public (22/23):245-257.
Szabó Natasa (2016) "A magyar startupok és a kapitalizmus új szelleme: a morális és gazdasági felzárkózás stratégiája a félperiférián" In Replika (2016/4.): 109–125.
Takahashi, Yuzo (2000) "A Network of Tinkerers: The Advent of the Radio and Television Receiver Industry in Japan" In Technology and Culture, Vol. 41, No. 3, 460-484.
Vályi Gábor (2004) "Az alulról jövő kulturális globalizáció és az internet" In Médiakutató, https://mediakutato.hu/cikk/2004_02_nyar/07_alulrol_jovo.
POLITIKAI MÉDIAGAZDASÁGTAN
Kötelező irodalom:
Boussois, Sébastien: Izrael, szembesítve a múlttal (Tanulmány az új történelem hatásáról). L'Harmattan, Budapest, 2013
I. rész, 3. fejezet: Demitizált történelem: 1948 valós története (az egész fejezet)
Chomsky, Noam (2006) Failed States. The Abuse of Power and The Assault on Democracy. Metropolitan Books, New York.
5. Supporting the Evidence: The Middle East (166-204)
Csepeli György (1990) …és nem is kell hozzá zsidó (Az antiszemitizmus társadalom-lélektana). Kozmosz Könyvek, Budapest.
Politikai antiszemitizmus (52-58)
Az antiszemitizmus lélektana (59-79)
Antiszemitizmus Magyarországon (80-99)
Fisk, Robert (2006) The Great War for Civilisation (The Conquest of The Middle East). Harper Perennial, London.
22. The Die Is Cast (1096-1156)
Hammer Ferenc (2006) Közbeszéd és társadalmi igazságosság (A Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése). Gondolat Kiadó, Budapest.
2. A bulvártévé forradalma (19-27)
3. A Fókusz témái (28-38)
4. Absztrakt kompozíciós utalások a szegénységriportokban (39-45)
5. Szubliminális-közeli utalások a szegénységriportokban (46-52)
6. A szegénységriportok képinek és szövegeinek értelmezése (53-86)
8. És akkor mi van?... ― Reprezentáció, klasszifikáció, praxis (117-150)
11. Reprezentáció, társadalomszerkezet és társadalmi változás (179-231)
12. Reprezentáció, kulturális állampolgárság és legitimáció (232-252)
Handley, R. L. and Ismail, A. (2010) ‘Territory under siege: “their” news, “our” news and “ours both” news of the 2008 Gaza crisis’, Media, War & Conflict, 3(3), pp. 279–297.
Herman, Edward S. and Chomsky, Noam (2002) Manufacturing Consent: The Political Economy of The Mass Media, New York, Pantheon Books.
A Propaganda Model (1-35.)
Worthy and Unworthy Victims (37-86.)
Conclusions (297-307.)
Herman, Edward S. and Chomsky, Noam (2002) Manufacturing Consent: The Political Economy of The Mass Media, New York, Pantheon Books.
Introduction (XI-XIX.)*
Preface (LIX-LXIV.)
*Ez a Bevezetés csak a hivatkozott, 2002-es újrakiadásban található meg, a korábbi kiadásokból (1988, 1994) hiányzik.
Lenskyj, Helen Jefferson (1994) ‘Buying and selling the Olympic Games: citizen participation in the Sydney and Toronto bids’, Proceedings of the Second International Symposium for Olympic Research, pp. 70–77.
Lenskyj, Helen Jefferson (1999) ‘Sydney 2000, Olympic sport and the Australian media’, Journal of Australian Studies, Routledge, 23(62), pp. 76–83.
Lenskyj, Helen Jefferson (2008) Olympic Industry Resistance: Challenging Olympic Power and Propaganda, Albany, SUNY Press.
1. Introduction and Background (1-12)
2. Rights and Freedoms under Threat (15-29)
3. Olympic Impacts on Bid and Host Cities (31-49)
4. Canadian Olympic Wins and Losses (55-73)
5. Education through (Olympic) Sport: Making Connections (77-112)
6. Olympic Education, Inc.: Colonizing Children’s Minds? (113-128)
Morozov, Evgeny (2012) The Net Delusion: The Dark Side of Internet Freedom, New York, PublicAffairs.
1. The Google Doctrine (1-31)
2. Texting Like It’s 1989 (33-56)
3. Orwell’s Favorite Lolcat (57-84)
4. Why the KGB Wants You to Join Facebook (143-178)
Paolucci, Paul (2009) ‘Public Discourse in an Age of Deception: Forging the Iraq War’, Critical Sociology, 35(6), pp. 863–886.
Slater, Jerome (2012) ‘Just War Moral Philosophy and the 2008–09 Israeli Campaign in Gaza’, International Security, 37(2), pp. 44–80.